Andy és a Száguldás 31. Fejezet

Sziasztok Drágáim! 

Meghoztam nektek Andy folytatását. Örülnék hozzá pár kominak! :) 

Tudom, hogy kicsit rövid lett, bocsi érte, azért bízom benne, hogy tetszeni fog! :D 

Mint láthatjátok az oldal át esett egy kis át alakításon, remélem tetszeni fog. ;)

Köszönöm az előző fejezethez a komikat. A Polly és Sebastian történetről annyit, hogy egyenlőre nem kerül fel az oldalra.. Sajnálom. Remélem nem haragudtok meg rám ezért.. ://

Helyette itt lesz Nina és Rita története! ;) 

Puszii.* 

Seb-el Hampton-ból Svájcba utaztunk hozzá. Szerettem Svájcban lenni, mert Seb háza igazán otthonos, és kissé régies volt. Nekem pedig ez külön tetszett. Néha úgy éreztem magamat abban a házban, mint egy Hercegnő, Seb pedig a Hercegem volt.. 


Végül úgy beszéltük meg másnap döntjük el, hogy hova utazunk el nyaralni, mert mind kettőnket kikészített a hétvége, és a hosszú út is Svájcba, mivel kétszer is át kellett szállnunk.. 
-Jó reggelt. -köszöntöttem egy csókkal Sebet, mikor megláttam, hogy már Ő is fent van.
-Neked is. -mosolygót rám, és hozzám bújt, fejét a nyakamba fúrta.
-Na sikerült döntened hova utazunk? -kérdeztem rá.
-Ühm.. Maradjunk itthon, és ki se mozduljunk a házból.. -tért be keze a trikóm alá. 
-Hüm.. Jó ötlet. -jegyeztem meg. -De veled ellentétben én el is mennék valahová. -mosolyogtam rá.
-Jó akkor, ha most el mondom mire gondoltam ki fogsz borulni!- nevettem fel.
-Halljuk. -tette kezét a feje alá, hogy megtudja támasztani, és így nézett engem.
-Cancunra. -mosolyodtam el.- Régebben nyaraltam ott, és igazán szép hely, imádtam. -mosolyogtam tovább, ahogy az emlékeim eszembe jutottak.
-Remek, én benne lennék, ha nem a világ másik felén lenne. -mosolygót rám.
-Tudom, ez a baj.. Nekem sincs sok kedvem megint vissza utazni Amerikába. Úgy, hogy kérlek mondj valami Európai helyet. -kacsintottam rá, és hozzá bújtam.
-Mi az a hely Európában ami számodra romantikus?! -kérdezte meg miközben a hajamat simogatta.
-Talán.. St. Tropez..-pillantottam rá, Ő pedig elmosolyodott. 
-Akkor oda utazunk. -csókolt meg.
-Szeretlek! -öleltem át. 
-Tudom. -mosolyodott el. -Én is téged. -mondta ki a számomra legromantikusabb szavakat. -Mi lenne, ha csak holnap reggel utaznánk el?! -kérdezett rá, és nekem jelenleg ez az ötlet nagyon is tetszett.
-Rendben úgyis fáradt vagyok.. -bújtam még szorosabban az ölelésébe, és így nyomott el az álom... 



Fogalmam sem volt mikor keltem fel újra, de ekkor már Németem nem volt mellettem, így gondoltam ideje fel kelni, és enni valamit. 
Gyorsan fel vettem egy fehér alapon fekete pöttyös ruhát, hozzá egy kék kardigánt, mert ahogy elnéztem már kezdett lehűlni a levegő. Hiába Augusztus van, ilyenkor már az esték egyre hűvösebbek, egy bézs színű balerina cipővel egészítettem ki öltözékemet. 

Lentről hangfoszlányok szűrődtek le, így megszaporáztam a lépéseimet, és egyenesen a nappaliba mentem, ahonnan jöttek a hangok. A kanapén megláttam Sebet a vele szemben ülő szőke finnel beszélgetni.
-Sziasztok. -köszöntem rájuk mosolyogva. Felém kapták tekintetüket, és rám mosolyogtak. 
-Fel keltél!? -sétált elém Seb és megcsókolt. 
-Mint látod Sebas.. -nevette el magát Kimi. -Szia kislány. -ölelt át. -Rég láttalak. -szidott le. 
-Bocsi, bocsi.. -hajtottam le a fejemet. -De én nem nagyon buliztam a futamok után, inkább haza repültem. -magyaráztam.
-Értem én, nem volt kedved Kimi bácsival bulizni.. -szomorodott el.. 
-Láthatóan jó a színészi képességed, és egész biztos meg is élnél belőle. -nevettem fel. -De nem vagy öreg, úgy hogy nem leszel Kimi bácsi. -mosolyogtam rá. 
-Jó jó értem.. -nevettet fel. -A lényeg az, hogy jól vagy. Ha Seb megbántana csak szólj, majd én leszedem a fejét. -kacsintott rám.
-Héééj!- mordult fel Seb, mire én csak rá néztem, arcon pusziltam és megfogtam a kezét. 
-Én is itt vagyok! -nevetett fel Kims. -Én megértem, hogy szerelmesek vagytok de ne előttem!
-Jaj szegény Kimi Räikkönen csak nem megrontják!- nevette én is. 
-Ez csúnya volt! -durcizott megint Kimi. 
-Bocsesz! -mosolyogtam rá. -Na de én éhes vagyok úgy, hogy megyek keresek valami kaját. -álltam fel, és a konyhába siettem enni valamit. 
Végül találtam csokit, így azt kezdtem el majszolni. Milka volt a kedvencem.. 
-Hé nem bűnözünk!- kapta ki egyszer csak a kezemből Kimi. 
-Adod vissza!- kaptam utána, mire Ő csak elmosolyodott.
-Kimi nee máár! -nyavalyogtam.
-A-a! -rázta a fejét. 
-Seb. -pillantottam páromra.
-Igen?! -nézett rám.
-Szólj rá! -tettem csípőre a kezemet.
-Nem nem.. Igaza van.. Nem kell, hogy el hízz! -mosolyodott el sunyin.
-Hogy mi van!? -vágtam be most én a durcást  -Kösz.. Szóval dagadt vagyok. Akkor holnap nem is kell, hogy el menjünk St. Tropezbe. -vágtam a fejéhez  és távoztam a konyhából, egyenesen a szobánkba, ahonnan át mentem a fürdőbe, hogy vegyek egy jó kis forró fürdőt. 
Nagyon fáradt voltam, és a fiúk hülyesége is lefárasztott. Így a fürdés után egyből be is dőltem az ágyba, ahol hamar elnyomott az álom.. 

-Jó reggelt. -keltem édes simogatásra. 
-Jó reggelt. -mosolyodtam el.
-Ugye nem haragszol rám?! -kérdezte félve.
-Dehogy haragszom- nevettem el magam. -Tegnap sem haragudtam. -fűztem hozzá. 
-Csúnya vagy. -húzott magához, és megcsókolt. 
-Hm.. Még! -húztam vissza, mikor el akart tőlem válni. 

Végül egy kora esti géppel indultunk el St. Tropezbe, így estére értünk oda. A reptérről egyenesen eldugott házhoz mentünk, ami csak ránk várt.. 
A környezete csodás volt, és nagyon tetszett. Közel volt a parthoz, és egyszerűen tökélete volt, nagyon tetszett az egész. A szobánk és tökéletes volt, Seb mindent profin intézett el, én pedig csak ámultam.. 
-Na, hogy tetszik?! -húzott magához, mikor végre kicsomagoltunk és az ágyon feküdtünk.
-Mesés. -mosolyogtam rá. -Köszönöm, szeretlek. -csókoltam meg. 
-Mit szólnál egy esti sétához?! -pillantott rám.
-Rendben. -mosolyogtam rá. -De előbb fel veszek valami melegebbet. -futottam oda a szekrényhez, és kiemeltem egy hosszú nadrágot, és pólót, meg egy cipőt, ami most épp magassarkú volt. Gyorsan felöltöztem, magamhoz vettem egy táskát, meg a kezembe akadó gyűrűt, amit ujjamra húztam és indulásra készen álltam meg Seb előtt. 


-Mint mindig csodás vagy!- ölelt át.
-Köszönöm. -nyomtam puszit, kissé borostás arcára. 
-Mehetünk?! -fogta meg a kezem. 
-Mehetünk. -bólintottam rá, és elindultunk együtt fel fedezni a St. Tropez-i estét.. 

Késő este értünk csak vissza a házba, egész jól elmúlattuk az időt egy Bárban a parton, a hangulat remek volt, és mindkettőnk nevében mondhatom  hogy remekül éreztük magunkat! Vissza érve csak arra volt energiánk, hogy lerúgjuk magunkról a ruhát, és bevágjuk a szunyát, amit betudtunk a kissé spicces állapotunknak...