2012. február 24., péntek

4. Fejezet Apám tuti beájulna!

Sziasztok! Ezer bocs a késésemért! De végre itt a fejezet. Egy kis csavarral. Amit már nagyon vártam hogy beletehessek! És végre itt van! Eljött az idő. Egy kicsit ugrunk a fejezet vége felé az időben! Remélem nem gond és tetszeni fog! És kapok kritikát is. :) 
Sok sok Puszancs nektek. Mercíí. 



Csodák csodájára oda találtam a címre amit Dana adott meg, és ráadásul elég gyorsan is. 
A hatalmas kapuhoz hajtottam ahol becsengettem. 
-Jó napot! Be van jelentkezve? -kérdezte egy férfi hang.
-Helló.Nikola Deutsch vagyok.Már várnak. 
Erre válasz nem jött csak a kapu nyílt ki, én pedig behajtottam. 
A ház gyönyörű volt és hatalmas.Nekem egyből elnyerte a tetszésemet, a külváros területén helyezkedett el.A cég bérli Lilynek akiknél most épp dolgozik. Lily az egyik legtöbbet kereset modell Európában. Sőt már Amerikában is fotózták egyszer-kétszer. Sikeres és szereti a munkáját, emelet remekül csinálja. 

Ahogy leparkoltam már nyílt is az ajtó bejárata és Dana rohant oda hozzám majd szorosan át ölelt.
-Alig bírtam ki várni hogy mikor érsz ide! -mosolygót rám.
-Én is örülök hogy láthatlak Daniela! 
-Tudod hogy utálom hogy ha valaki Danielának hív- lökött oldalba.
-Persze ezért mondtam- nevettem.
-Kösz, na de gyere menjünk be! -A kézi poggyászomat a kezébe vette és beinvitált abba a nagy házba.


-Tudod Lily még a fotózáson van, nekem meg szabad délutánom van. 
-Aha értem. És Lily mikor jön meg? -érdeklődtem legjobb barátnőmről.
-Fogalmam sincs. Van amikor hajnalok hajnalán ér haza, mert elhúzódik a fotózás vagy épp a reklámok forgatása. Van amikor meg elég hamar  a ha-maron az este kilenc - tízet értem. -mosolygót rám. 
-Szuper! 
-Na igen.De ez a munkája. Most pedig mit kérsz?! 
-Hát egy hideg limonádé jól esne. 
-Oké. Akkor menjünk a konyhába majd felviszi a csomagjaidat a bejáró nő. 


Átsétáltunk az elégé nagy konyhába. Dana elővett egy kancsó limonádét és mindkettőnknek töltött. 
-Na de most mesélj Nikola Deutsch! -mosolyodott el. Én sóhajtottam egyet és elkezdtem mesélni neki az egészet ami velem történt Valenciában. Ő figyelmesen végig hallgatott, néhol kidülledt szemekkel bámult rám. Néha meg csak mosolygót. 
Én magam is ugyanezt gondoltam az egész történetről. 
Hiszen olyat tettem amit én magam sem szoktam. De kinek akartam hazudni?! Ő volt mindig is álmaim férfia az első pillanattól kezdve mikor megláttam.. 
4 éve láttam őt először. Akkor még szinte kisfiú volt, és a BMW csapatnál versenyzett.
Akkor láttam először, annyira édes volt már akkor is. 
Én csak rá mosolyogtam de persze akkor még én is másképp néztem ki. Hiszen 17éves voltam.
Te jó ég. Milyen más voltam! 

Mivel fáradt voltam az úttól és még mindig a történtek hatása alatt vagyok úgy döntöttem hogy lefekszem aludni, és nem várom meg most Lilyt. Holnap úgyis találkozom vele. 
Dana felkísért és bevezetett az egyik vendégszobába. 
Ami csodásan nézett ki. 


A csomagjaim már a szobában voltak. Így elővettem egy pizsit, egy papucsot és egy köntöst. 
A fürdőben letusoltam, és az egyéb teendőimet is elvégeztem.
Majd felöltöztem és befeküdtem az ágyba aludni.  



Szerencsémre hamar elaludtam. Nem lett volna sok kedvem sem gondolkodni, sem Sebastianra gondolni. Még mindig fájt, hiszen nagyon megbántott. Nem tudom miért érdemeltem ki azt amit tett! 


Másnap reggel amikor felkeltem végre kipihentnek éreztem magamat. 
Alig vártam hogy végre lássam Lilyt. 
Amikor felkeltem boldog mosoly húzódott az arcomra. 
Felkeltem és leindultam a lépcsőn, hangokat halottam a konyha felől így arra indultam.
Amint beléptem megláttam Lilyt a konyha pultnál állni. 
Oda futottam hozzá és szorosan át öleltem. 


-Nikola!? -nézett rám csodálkozva. -Istenem Nik! Mit keresel te itt?! -mosolyogót rám. 
-Meglepetés! -mosolyogtam rá. 
-Jajj de örülök neked. 
-Én is örülök hogy itt lehetek.
-De tényleg neked nem a kis pilótád mellett lenne a helyed?! -nézet rám mosolyogva. -Ajjaj! -gondoltam magamban. 
-Nem. Tudod.. Ez hosszú. Viszont ha ma eljössz. Jöttök vele- mutattam Danara is. -Akkor elmesélek neked mindent Lily! -nevettem. 
-Rendben úgyis végeztem pár nap múlva kezdődnek csak az újabb fotózások. 
-Remek. Akkor hajrá! Gyerünk készülni! 
-Oké! 


Ittam egy pohár tejet, majd vissza mentem az ideiglenes szobámba. 
Lekaptam magamról a ruháimat a fürdőben majd beálltam a zuhany alá. 
Lefürödtem és hajat mostam. 
Magamra csavartam egy törölközőt és a hajamra is, majd jól megdörzsöltem és elkezdtem megszárítani azt. 
Mivel Prágában hidegebb van, mint Valenciában volt ezért egy hosszú cső szárú farmert vettem fel a fehérneműm felé. Egy fehér - kék csíkos pólót kaptam magamra, egy kék magassarkút. Pár kiegészítőt is magamra kaptam. Egy fehér kardigánt vettem a pólót felé és egy kék táskát vettem magamhoz. A hajamat össze fogtam és a kezembe vettem az elmaradhatatlan napszemüveget, és le indultam. 
A halba érve szembe találtam magam Lilyvel és Danaval akik már rám vártak.


-Indulhatunk? -nézet rám mosolyogva Daniela.
-Persze. Persze. Nyomás. 
-Akkor hajrá. -nevetett Lily. 


Kimentünk az udvarra ahol egy fekete Jepp állt. 
Beszálltunk és elindultunk a városba. Mint később kiderült a Jepp jelenleg Lilyé. Az ügynökség fizeti neki. 

Hamar a Városba értünk és a legnevesebb üzleteket vettük célul. 
Bejártuk a Gucci, a D&G, a Channel, a Prada és a többi neves üzletet és egy hely sem volt ahonnan nem jöttünk volna ki szatyrokkal. 
A vásárlás közben Lily is megtudta a Valenciában történteket. Persze ő nem úgy fogta fel a helyzetet ahogyan én. 
Bár ő nem élte át azt amit én. Ő neki csak egy ártatlan kaland lett volna és nem szeretett volna belé. Mert ő nem szereti úgy ahogyan én már évek óta.. Ellentétben vele.
Lily volt hogy egy férfit ugródeszkának használt csak hogy elérhesse a célját. 
A családja nem mindig állt sajnos mellette. Persze ma már más a helyzet. De nem is Lily a lényeg... 


Úgy fél kettő körül térhettünk be egy étterembe. Ahol nagy meglepetésemre össze futottam Collinnal. Mi pedig csatlakoztunk hozzá az ebédhez. Rengeteget beszélgettünk és nevetgéltünk. 
Úgy vettem észre hogy Lily és Dana is megkedvelte Colt ahogyan ő is a lányokat. 
De ő mégis végig engem nézett. Meglepett voltam ám mégis mosolyogtam rá. 
Egészen biztos vagyok benne hogy van köztünk valami féle szikra, ám mégis Ő hozzá köt a szívem..


Két és fél hónappal később*****************


-Hé kicsim! -jött oda hozzám anya. -Remek vagy! Megszerezted a diplomádat. Én tudtam hogy sikerülni fog. Főként hogy előre hozottan tetted le. Persze Lilyvel együtt akinek szintén gratulálok. -mosolygót továbbra is anyám aki Lilyt is át ölelte. 
-Köszönöm Violet. -mosolygót Lily anyámra. 
-Szép volt kincsem. -ölelt át a papa is. 
-Köszi. De ideje indulnunk. 
-Igen igaz.  -Egyeztek bele és haza felé indultunk. Lily is át jön hozzánk, és Col is vár már minket, mert felhívott. 


Szerencsére nem volt dugó a városban. Bár eléggé meghökkentő lett volna ha délelőtt 11-órakor Budapesten dugó van. 
Otthon már a kapunk előtt várt Col a kocsija mellett állva. 
Nikoláék háza Budán. 
Apa kinyitotta kaput és beállt a házhoz, Colal a nyomunkban. 


Na igen. Lily nehezen tudja titkolni az igazat a szüleim előtt, de mivel a legjobb barátnője vagyok tartja magát. Csak Lily és Daniela tudják hogy mi is az igazság. 
Azt hogy nem Collin a gyermekem apja, hanem Sebastian Vettel. 
Persze Collin is tudja, de ajánlotta fel hogy felneveli a gyermekemet úgy mint a sajátját, ha szeretném.. és én.Belegyeztem. De csak is azért hogy a gyermekemnek legyen apja.Colt nagyon kedvelem és tetszik is. De azt hiszem számomra a szerelemet Sebastian jelenti. 
Igen lehet hogy hülye vagyok! De nem érdekel. Szeretem őt még mindig a mai napig. 


Sajnos Jessicával és Jensonnal azóta hogy leléptem vagy éppen megszöktem Valenciából nem beszéltem velük. Sajnos.. Bár ők úgysem fogadnák el azt amit teszek. Hiszen saját magamnak is nehéz valamelyest ezt el fogadnom! 
Sokszor gondolok rá hogy mi lenne ha.. Ha Sebastian tudná az igazat! Ha a szüleim tudnák! 
Ha a papám tudná hogy kitől vagyok valójában terhes! 
Anyám talán még elfogadná, de apám tuti beájulna! 














Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése