Remélem tetszik és jön kritika.
Pusziii
Ui.: ÚJ SZEREPLŐK. :))))
Vissza mentem a szállodába és a szobámban dühöngtem.
Hogy tehette velem ezt Sebastian?!
Tényleg ennyi lettem volna neki?!
Hogy lehet egy ekkora szemét láda valaki?! Pedig soha nem ezt mutatta, legalábbis a tv-ben..
És pont ez az a tv-ben. Mert a való életben egy szemét láda aki csak kihasználja a nőket..
Miközben ott van neki a drága Hanna Prater..
Akkora egy marha voltam.
De eldöntöttem hogy nem leszek az többet!
Nem fogok siránkozni egy hiba miatt! Hiszen nem szerettem! Csak kedveltem nagyon is. De ez már semleges.
Nem szenvedek olyasmi miatt ami teljes mértékben értelmetlen.
Ami pedig segíteni fog az pedig nem más mint, hogy haza utazom. Az lesz a legjobb úgyis egy héten belül kezdődik a II. szemeszter ezzel pedig a vizsgáim. (Amiket egyébként a kisujjamból kirázok, hiszen mind két nyelvet anya nyelv szerűen beszélem.)
Ekkor támadt még jobb ötletem. Minek menjek haza ha ott legalább 3napot még egyedül lennék, és a barátaim meg mind a vizsgákra készülnek.
Viszont van valaki aki szint úgy mint én nem készül semmiféle vizsgára és emelet a legjobb barátnőm.
Tudom mit teszek! Megyek Prágába Lilyhez.
A telefonomért nyúltam és tárcsáztam, de nem Lily vette fel hanem Dana. Aki Lily személyi asszisztense, barátnője és legfőbb divat tanácsadója, mivel Dana stylist is.
-Lily Smith telefonja. -Szólt bele Dana kissé morcos hangon.
-Szia Dana! Nikola vagyok.
-Nikola! Jaj de örülök hogy hallom a hangod. Bocsáss meg hogy úgy szóltam csak a fotós mindent össze kavar és nekem kell mindent helyre raknom. Eközben Lilyvel is törődnöm kell és azt sem tudom hogy hol áll a fejem. De szerencsére most sminkelik így van pár perc szabad időm.
Jaj de mit fecsegek itt össze vissza?! Mond csak! -Na igen ő Dana. Elégé sokat beszél.
-Semmi baj Dana. Örülök hogy halhatom a hangod! Meddig is maradtok Prágában?!
-A szemeszter kezdetéig.
-Remek! Akkor utazom Prágába! -mosolyodtam el.
-Hogy hogy Nik!? Azt hiszem Valenciában vagy, vagy nem?!
-De ott vagyok csak.. Jaj hosszú lenne elmondani de ha ott leszek elmondom. Azonnal foglalok jegyet a következő Prágai gépre! Puszancs Dana! Ja és ez MEGLEPETÉS! Kérlek ne szólj Lilynek!
-Igen is. Várlak! Majd küldök eléd egy autót ami a tied lesz amíg itt leszel!
-Okés köszi Dana.
Letettem a telefont és csomagolni kezdtem. Egy bőrönddel jöttem és egy kézi poggyásszal.
Felhívtam a repteret és a következő gépre kaptam is jegyet ami délután 5kor megy.
Mivel még csak két óra volt, így bőven volt időm.
Lassan bepakoltam és írtam egy levelet is anyáéknak.
Persze azt nem írtam bele hogy miért is megyek el. Nem szeretném ha megtudnák ezt az egészet. Akkor 100% hogy vége lenne Sebnek apámat ismerve.. "Senki nem bánthatja az ő kicsi lányát!" Viszont elfelejt valamit nem vagyok már kicsi! Felnőttem! És én felelek a tetteimért! És én is ugyan úgy akartam ahogy Sebastian.
Miután megírtam a rövid kis levelet lefürödtem és elkezdtem készülődni.
Fel vettem az egyik alsó nemű szettemet, a fekete leggingemet egy egyszerű fehér ruhát.A kedvenc magassarkú cipőmet aminek imádtam a színét. Pár karkötőt, egy gyűrűt és fülbevalót. A hajamat összefontam és feltettem a fejemre a napszemcsim.
Az itt vásárolt nyári darabjaimat is becsomagoltam.
Mire kész voltam már 3óra volt úgy gondoltam ideje lenne indulni hisz még a reptérre is ki kell érnem, és már bőven benne van Valencia a Forma 1-es hét lázban így az ide utazók is jönnek vagyis várhatóak a dugók.
Összeszedtem a cuccaim a táskámat megfogtam, a bőröndömet magam után húztam és elindultam a lift felé.
Tudtam hogy jól cselekszem hittem hogy jól teszem amit teszek.
Úgy döntöttem hogy a levelet amit anyáéknak írtam a recepción leadom. Így mégis csak jobb lesz.
A lift mint mindig most is hamar leért.
Oda sétáltam a recepcióhoz ahol most is a tegnapi férfi állt.
-Jó napot uram! -mosolyogtam rá kedvesen.
-Jó napot Deutsch kisasszony. -köszönt vissza mosolyogva.
-Ha megkérhetném ezt a levelet át tudná adni a szüleimnek.
-Persze kisasszony.
-Köszönöm és viszlát.
-Elhagyja a szállodánkat kisasszony?
-Igen elutazom. Haza megyek.
-Áh értem akkor jó utat kisasszony.
-köszönöm és Viszlát.
A szállodából kiléptem a napsütésbe. Meleg volt és nap szinte égette a bőrömet.
Meleg volt és ez tetszett.
Fogtam egy taxit és a reptére vitettem magamat.
Furcsa volt nem a majdnem saját kocsimmal menni hiszen már úgy megszoktam azt a kocsit.
Persze az sem volt az enyém...
A reptére az út csak fél óra volt így még marad egy órám a felszállásig.
Kifizettem a taxit és bementem. Bent a levegő hűvös volt a légkondik jól hűtöttek és nem mondom jól esett végre egy kis hűs levegő.
Csak vártam és vártam de az idő mintha meg állt volna egészen addig míg el nem jutottam a gép felszállásának utolsó félórájába.
Ekkor azonban megcsörrent a telefonom.
Ismeretlen számon hívtak. De úgy döntöttem felveszem.
-Hol az istenbe vagy Nikola?! -a hang ismerős volt, ám először mégsem tudtam hova tenni a hangot. Aztán eszembe jutott...
-Jessica?! -eszméltem fel.
-Na de jó hogy az eszedbe jut a nevem.. -pár másodperces nevetés után újra komolyra fordította a hangját.
-Hol a fenében vagy?! Úgy eltűntél ebédkor és azóta nem is láttunk! Ja és ki vagy hangosítva! - Na szuper vajon kik hallanak?!
-Oké először is ki hallja ezt a beszélgetést?! -tettem fel az első kérdésem. -Másodszor válaszolj az elsőre és megtudod! -mosolyodtam el.
-Én, Jenson, és.. -egy kis csönd következett majd nagy nehezen kinyögte.. -Sebastian.
-Mi van?? -néztem nagyokat. Aki láthatott az tuti hülyének nézett. Totál kiakadtam.. Hogy a fenébe lehet ez az egész?! miért hallja Sebastian?!
-Mi a jó büdös francért hallja a beszélgetést az a seggfej?! -tettem fel a kérdést.
-Hogy? -kérdezte meg.. Ő..
-Jól halottad seggfej vagy. EL se hiszem hogy tehetted azt amit tettél és ha tudni akarjátok épp most szállok fel egy gépre amivel haza utazom! Úgy hogy a SOHA VISZONT NEM LÁTÁSRA. Jenson sok sikert a versenyen! Remélem nyersz! Csók. -mérgemben rájuk csaptam a telefont.
El sem hiszem! El akarnak árulni a barátaim?! Na ne..
Hogy a fenében lehet ez az egész..?!
Felszálltam a gépre és helyet foglaltam az első osztályi helyemen. Remek. Végre nekem megfelelő hely tökéletes.. Sőt remek.
Most itt hagyom ezt az egész borzadályt és új élet kezdődik a számomra.
Viszlát Valencia! Irány Prága!
Azt hittem hogy a gépen nem fog mellettem senki sem ülni míg nem az utolsó pillanatban helyet foglalat mellettem egy rendkívül helyes srác.. Valahonnan ismerős volt de fogalmam sem volt hogy honnan..
Én rendeltem egy koktélt tele alkohollal ő pedig whiskyt. Szép kis felállás..
Épp kiakart szállni az üléséből amikor hirtelen jött egy kisebb légörvény és szó szerint az ölembe esett..
-Oh a fenébe is ezek a hülye örvények.- szólalt meg hirtelen magyarul?! MI VAN MAGYARUL?
-Semmi baj. -válaszoltam. Egészen meglepődött mikor magyarul szóltam hozzá.
-Magyar vagy? -kérdezte.
-Igen az. Na és te?
-Félig.
-Nos ha bővebben nézzük én is csak félig. -mosolyodtam el.
-Ez szuper.
-Igen az.
-Na és bővebben milyen származású is vagy?!
-Félig magyar félig német.
-Én magyar-amerikai.
-Hú a tengeren túlról jöttél. -nevettem.
-Igen azon belül is New York.
-Oh. Ez fantasztikus. Már jártam ott. Fantasztikus hely. Az Upper East Side. A Times Square, a Broadway.
-Látom sokat tudsz. Bár nem meglepető hiszen az első osztályon utazom. Feltételezem egyedül.
-Pontosan. Valenciából jövök de ez hosszú és most még nem szívesen beszélek vele. -mosolyogtam rá.
-Oké. Én nem faggatlak.- mosolygót rám.
-Kösz.. Na és te?
-Oh. Hát én tudod Tunéziából jövök mert nyaralni voltam. Valenciában pedig meg kellett állnom egy üzlet miatt. Most meg megyek majdnem "haza" Mivel hogy anyám és a nevelő apám ott élnek.
-Áh értem..
-Amúgy Colin vagyok. Colin Martinez.
-Én meg Nikola Deutsch.
Az út további részében rengeteget beszélgettünk és számot cseréltünk.
Édes a mosolya és a szemei ahogy csillognak.. Áh.
Aztán a repülő leszállt és együtt kisétáltunk.
Őt várta egy kocsi sofőrrel engem pedig szintén egy másik kocsi, aminek a sofőrje átadta a kulcsot és távozott azt mondta hogy ez volt a "feladata."
Egy csodaszép bordó BMW állt előttem amibe rögtön beleszerettem.
Bepakoltam a bőröndömet a csomagtartóba és elhajtottam a Danatól kapott címre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése