Sziasztok. Meghoztam az új fejezettet, hát nem tudom mit fogtok szólni. :/ A FEJEZET KICSIT RÖVIDEBB, MINT SZOKOTT LENNI. SAJNÁLOM:(
A Cím magyarul : Egy élet Vége. ---> Azt hiszem, ha elolvastátok a fejezettet megértitek, hogy kire fog utalni. Jó olvasást.
Puszii. Mercíí.
Sebastian Vettel.
Remélem Nikola örült a gyűrűnek és igent fog mondani, mert én komolyan gondoltam azt amit tettem, és mondtam. Már csak Hannahval kell tudatnom a dolgokat.
De most csak arra koncentrálok, hogy újra világbajnok lettem és, hogy Nikola velem van.
Remélem a szüleim is örülni fognak neki.
Minden vágyam Nikola Deutsch, és ez semmi féle képen sem fog megváltozni, akármi is történjék!
Nikola.
Hangokat hallottam, épp mikor odanéztem megláttam a többieket.
-Sziasztok. -mosolyogtam rájuk.
-Kár, hogy kihagytad. -huppant le mellém a kanapéra Jess.
-Na miért is?! -néztem rá.
-Remek buli volt. Sebastian és Jenson agyon locsolták egymást a pezsgővel. -nevetett.
-Hú hát az jó. Azt hiszem- nevettem. -Bár tiszta pezsgősök lettek és ragadni fognak meg stb. Fúj. - nevettem tovább.
-Na és az mi a kezedben?! -bökött arra Lily.
-Oh ez semmi. -nyomtam bele a táskámba a dobozt benne a gyűrűvel.
-Áh szóval titkolózol?! -nézett rám anyu.
-Öhm.. Határozottam Igen. -nevettünk együtt.
-Hát jó.
-Ha most megbocsájtotok én megyek. -álltam fel.
-Hová hová?! -jött be apa.
-Áh csak ki. Dolgom van. -hazudtam.
-Oké. -mondta, majd én már ott sem voltam.
Át sietem a Red Bullhoz és Sebastian keresésére indultam. De nem találtam sehol, ekkor úgy gondoltam megnézem az öltözőjében és ahogy sejtettem ott volt.
-Szia. -léptem mellé.
-Szia. -pattant fel azonnal és szorosan át ölelt.
-Megkaptad a.. -kezdte.
-A gyűrűt?! -néztem kék szemeibe, melyekben rögtön elvesztem.
-Igen azt. -mosolygót rám.
-Meg. -elengedtem és a táskámba nyúltam és elővettem a dobozt.
-Szóval. -kezdte. Elvette tőlem a dobozt és a kezébe majd lehajolt elém. -Ez egy öltöző igen tudom nem valami romantikus. -nevetett. -Szóval Nikola Deutsch úgy érzem sőt tudom, hogy te vagy az igazi, és szeretlek. Hozzám jössz feleségül?! -nézett rám reménykedve. Leguggoltam elé és a szemébe néztem.
-Nekem ez az öltöző pont megfelel, és igen hozzád megyek. -mosolyogtam ár majd megcsókoltam közben az ujjamra húzta a gyűrűt.
-Szeretlek. -suttogta.
-Én is téged, én Vettelem. -mosolyodtunk el.
Megvártam míg ő lezuhanyzik és felöltözik. Majd az idén lezárása képen egy óriási bulit csap közösen mindenki. Amelyen én is részt veszek, sőt Lily illetve Col és Daniela is eljönnek.
Sebastian és én szét váltunk de megbeszéltük, hogy a Partin találkozunk.
Én "haza" mentem Liliékkel és a szobámba neki álltam készülődni, miközben nagyban kutattam valami csinos ruha után rá néztem a kezemre és megláttam az ujjamon azt a gyönyörű gyémánt gyűrűt, egyből Sebastianra gondoltam. Boldog voltam végre!
Egyszer csak Lily nyitott be.
-Szia! -köszönt.
-Szia. -néztem rá. -Te nem készülődsz.
-De. Dehogynem. De most válaszolj a kérdésemre!
-Jó. -egyeztem bele.
-Mit titkolsz már megint!? -nézet rám kérdően, válaszra várva és csípőre tette a kezét.
-Semmit! -hazudtam.
-Nikola Mary Ann Deutsch! -szólt rám. Én ekkor már a fejemet vakartam tudván, hogy komolyan beszél, hiszen a teljes nevemet említette.
-Igen?! -néztem rá kissé félénken.
-Mit titkolsz?! Bökd már ki végre! -szólt rám újra.
-Szóval.. Sebastian és én kibékültünk tegnap. Ő megtudott mindent és boldog nagyon is és én is. Bemutatott a csapatnak is! Na és ma.. Ma megkérte a kezem.. -meséltem boldogan.
-Micsoda?! -nézett rám Lily.
-Itt van a gyűrű. -mutattam fel a kezemet.
-Te atya úr isten! -kapott a fejéhez Lily. -Te..te..te.. Menyasszony lettél! -ölelt át.
-Igen. -sikítottam.
-Annyira örülök neked, de ha megint át ver vagy baj lesz én kicsinálom azt a Vettel gyereket ugye tudod?! -nézett rám.
-Igen- -öleltem át újra. -De most öltözöm és tedd te is ugyan ezt. -mosolyogtam rá.
Ő kisétált a szobából, én pedig bementem a fürdőbe és lezuhanyoztam.
Majd elkezdtem készülődni. Kivasaltam a hajam, és kisminkeltem magam, de csak egyszerűen. 
Majd felvettem a ruhát amit választottam és a többi kiegészítőt, persze a gyűrűm is rajtam volt.
Amikor a tükörbe néztem és megláttam magam boldog voltam a látvány ami fogadott tökéletes volt. Kimentem a szobából és Lily is előttem állt nagyon csinosan. Egy kék ruhát viselt, hozzá illő cipővel és kiegészítőkkel.
A Party helyszínre indultunk a mi szerelmes párunkkal együtt, akik a mai nap folyamán az istenért sem akarták el engedni egymást.
Megérkezésünkkor rengeteg fotós állt kint amire én nem is számítottam.
Nagy nehezen sikerült bejutnunk, hiszen kint állt Lewis. Mikor végre beértünk megkérdeztem.
-Hát te?!
-Engem küldtek a megmentésetekre. -nevetett.
-Miért?!
-Azért, mert Sebastiannak dolga volt, Jessica meg Jenson el vannak mélyülve, én meg egyedül vagyok, mert Nicole nem érezte magát jól ezért nem jött el, de nekem a lelkemre kötötte, hogy itt kell lennem. Én pedig a haverod vagyok ezért jöttem ki én a fogadtatásotokra -nevetett.
-Oké-oké. -mondtam én is nevetve.
A nagy tömegben megláttam Sebastiant és ő is engem így egymás felé vettük az irányt.
Amint elértük egymást ő megcsókolt és a derekamnál fogva magához húzott, én a nyakába csimpaszkodtam és úgy szorítottam magamhoz.
Amint elvártunk nem várt látvány fogadott.
Anyu és Apu, Martinnal az emeleten minket bámult. Apu felhúzta magát és alig bírt lenyugodni, anya próbálta Martinnal lenyugtatni.
-Ohoh.. -mondtam. végül.
-Mi a baj?! -kérdezte aggódva Sebastian, közben pedig egy asztalhoz húzott, ahol ott ült Kimi és Mark.
-Sziasztok. -mosolyogtam rájuk.
-Hello.
-Nikola vagyok. -fogtam kezet Kimivel.
-Örülök, hogy megismerhetlek sokat hallottam rólad. -mosolygót rám.
-Oh tényleg. -néztem Sebre aki csak mosolygót.
-Szóval mi a baj?! -ültünk le.
-Anyum rá jött ,hogy te meg én, és megtudta, hogy tőled vagyok terhes. Ám apám ezt nem tudta és látta a csókunkat is, és irtó mérges lett.
-Kicsim. Nikola semmi baj nem lesz. Oké?! -nézett a szemeimbe.
-Igen persze. -mosolyogtam rá.
A Party további részében nem is foglalkoztam anyámékkal. Rengeteget táncoltam Sebastiannal, sőt még Colal és Kimivel is, akivel nagyon jóban lettem. Bemutattam neki Lily barátnőmet akivel rengeteget voltak együtt az este. Col és Ela pedig legfőképpen egymással foglalkozott.
A táncolás mellett beszélgettünk és nevettünk.
Úgy döntöttem, hogy nem szeretném anyámékkal találkozni így megkértem Lilyt, hogy amint haza ér csomagoljon be a bőröndjeimbe és küldje át őket Sebastian szállodájába.
Mivel én elégé hamar hajnali kettőkor elfáradtam Sebastian és én "haza" mentünk.
A szállodája autóját hívta és a szállodához hajtottunk ám eközben rengeteg fotós fotózott le minket.
Nem lehetett lerázni őket, hiába mentünk elégé gyorsan.
Ám ekkor egy kanyarhoz értünk ahol a kocsi megcsúszott és neki mentünk egy villanyoszlopnak..
Innentől kezdve én már semmire sem emlékeztem..
Két nappal később.
Valami éles fény nyílalt a szemembe alig láttam, nagy nehezen sikerült kinyitnom a szememet és anyu ült mellettem. Belőlem pedig rengeteg cső lógott ki.
Az ajtó felé tekintettem és akkor láttam meg belépni rajta Lilyt.
-Lily. -néztem rá.
-Istenem te felébredtél. -jött oda azonnal.
-Hol vagyok Lily?! -néztem rá.
-Kórházban. Violet. -kezdte szólongatni anyát aki egyből felkelt. Amikor rám pillantott sírni kezdett.
-Nikola hát fel keltél végre. -mosolygót rám.
-Anya. -szóltam. -Mi történt.- Anya sírni kezdett, megszólalni sem tudott így Lilyre pillantott aki rá pillantott majd bólintott.
-Nos. -kezdte Lily. -Autóbaleseted volt. Sebastiannal készültél a szállodájába a Party után. Ám rengeteg fotós jött utánatok. A sofőr próbálta lerázni őket, de egy kanyarban megcsúszott és neki ütközött egy oszlopnak. Ennek már két napja, te azóta komában voltál.. És sajnos.. Nikola annyira sajnálom.
-Mi történt Lily?! Hogy van Sebastian na és a baba?! Lily válaszolj! Lily! -kiabáltam és sírni kezdtem. Majd egy orvos jött be, valami injekciót adott be amitől kicsit sikerült lenyugodnom, gondolom nyugtató lehetett.
-Lily kérlek folytasd. -kértem.
-Szóval Sebastian jól van, a keze eltört, a fejét ütötte be, és belső vérzése volt, de már jól van. Megműtötték és semmi baja.
-Lily a baba.. -kérdezte nem éreztem semmit sem..Ekkor már bőgni kezdtem,de szó szerint.
-Annyira sajnálom Nikola. Én.. -Lily is sírni kezdett ekkor tudtam.. -Muszáj elmondanom, muszáj kimondanom. -Vett magán erőt Lily. -A baba meghalt. -válaszolta.
Sírni kezdtem és őrjöngtem. Nem akartam elhinni ami történt.
Én két napig kómában voltam és eltört a lábam.
Sebastiannak pedig belső vérzése volt, de hál' istenek már jól van, a keze is eltört.
A babánk pedig meghalt.
Az orvos megvizsgált majd jobbnak látta, ha ad egy újabb nagyobb adag nyugtatót bár én ellenkezdtem. De mégis megkaptam és szinte egyből elaludtam.
Sebastian.
Nem tudtam semmit sem mikor felkeltem.
Majd az orvos elmondott mindent, és Kimi is ott volt velem.
Meg persze Christian, Mark és a többiek is bejöttek.
Mind nagyon aggódtak értem, én mégis Nikoláért aggódtam.
Két nap múlva kelt csak fel és akkor tudtam meg mi is történt. Szerencsére fel kelt a kómából, ám hallani lehetett, hogy ki van borulva és sír..
Tudtam. Ekkor tudta meg, hogy mi történt a kicsivel.
Már minden sínen volt. A közös életünk. És ekkor azok miatt a barom, idegesítő fotósok miatt minden, de minden megváltozott. A baba meghalt. Mi pedig itt fekszünk egy kórházban..
Ki mit gondol erről a képről?!
Én akárhányszor meglátom a röhögő görcs kap el..
NA IGEN!!! xD
A bokszok rég bezártak
Alonso felébredt
világos van de nálam
Hamilton be égett
Ferrari szét dobálva
FIA a szobában
vajon csal e a fél homályban
a Mclaren javára?
te is tudod, hogy van
ha a palik is fel bukkan
Gyuszival a klubban
Hisz Raikkönen a falban,
az V-E-T-T-EL
a party állat, ezt tudnod kell
mert a red bull csak úgy lesz jó
ha Vettelé, lesz a dobogó ♥
Sziasztok! A segítségeteket szeretném kérni.
Cukerrnak volt egy nagyon jó blogja a The Vampire's Love.
Sajnos ez a blog bezárt és átköltözött egy másik oldalra.
Esetleg valaki nem tudja, hogy hová is költözött a blog?!
Nagyon nagy segítség lenne.
Köszönöm szépen.
Puszii. Mercíí. 
Sziasztoook!
Meghoztam a fejezettet!! Remélem tetszeni fog.
Jön kritika!
És ne feledjétek MÁR CSAK EGY HETET KELL VÁRNUNK.. *.* *-*
Hát én már NAGYON VÁROM.
Pusziii.
"-Helló. -köszöntöttem mosolyogva őket. Amint meglátták nagy hasamat szájuk tátva maradt, szemük kidülledt..."
-Nikola?! -jött oda hozzám Jessica. -Te.. Te terhes vagy! -mondta mosolyogva közben a hasamra mutatott. -Gratulálok! -mosolygott rám majd át ölelt.
-Köszönöm. -mosolyogtam rá. - Jenson, Lewis, Jessica szeretném nektek bemutatni Collin Martinezt egy jó barátomat. Col ők itt a barátaim.-mutattam a többiekre.
Miután mindenki megismert mindenkit anya, apa és Martin leléptek. Így a többiek nyugodtan faggatózhattak.
-Oké nekem csak egy kérdésem van! -mosolygót rám Jessica.
-Ki vele.
-Ki az apa!?- nézett rám.
-Ez bonyolult.. -nyeltem egy nagyot majd válaszoltam. -Sebastian.
-Mi?! - szólalt meg Jenson.
-Tudom tudom..
-Szóval Sebastian az apja és tudja?! -kérdezett megint Jessica.
-Nem nem tudja és ez maradjon is így. Majd én beszélek vele, rendben?! -néztek mind hármukra.
-Igen az. -mondták majd hogy nem egyszerre.
-Remek. -mosolyogtam rájuk.
-Akkor mehetünk ebédelni!? -jelent meg Nicole Scherzinger.
-Nicole! -mosolyogtam rá.
-Nikola! De jó téged újra látni. Milyen rég nem találkoztunk.. Oh és te babát vársz gratulálok!- rám mosolygót majd ő is átölelt.
-Köszönöm Nicole. Bemutatom neked Collin Martinezt. Col ő itt Nicole.
-Helló te vagy az apa? -fogott kezet Collin és Nicole.
-Nem, nem én vagyok. Én csak Nikola barátja vagyok semmi több.
-Áh aha, értem. Jöttök ebédelni?! -kérdezte tőlünk Nicole.
-Igen -néztem Colra aki bólogatott. Elindultunk a pálya étterem felé és én közben kicsit úgy éreztem magam mint öt hónappal ezelőtt.. Azon a napon döntöttem úgy hogy ott hagyok mindent.. Most meg épp a végzet felé tartok, a felé hogy Ő megtudjon mindent..
Beléptünk az étterembe, ahol sikerült ki vennem pá ismerős alakot.
Mint anyuék, Mark, Fernando és Kimi Raikönnen aki Sebastiannal ült egy asztalnál..
Te jó ég.. Sebastian!
Mi lányok leültünk egy kicsit eldugottabb asztalhoz. A fiúk pedig hoztak nekünk kaját, Collin nagyon rendes volt és azt mondta, hogy mivel meleg van ne fáradozzak majd ő hoz nekem csak mondjam mi kell.
-Szóval ki az a Collin?! -kérdezte Nicole.
-Oh Collin csak egy barátom, öt hónapja ismertem meg és két hónapja alkot egy párt a barátnőmmel. -mosolyogtam a lányokra.
-Aha na de akkor ki a gyerek apja?!
-Oké Nicole. Azt ugye láttad az újságokban amit Nikoláról állítottak?! -kérdezte Jess.
-Arra gondolsz amin Jensonnel látható a másikon pedig a kis Vettelel smárol?!
-Pontosan.
-Hát igen.
-Nos Nikola és Sebastian lefeküdtek Nikola pedig most Sebastian gyerekét hordja a szíve alatt. -Nem mondom Jessica könnyen lezavarta ezt az egészet, nem cicózott. Neki mégis csak könnyebben ment, Hál' istenek, hogy itt van nekem ő.
-Huuhaaa. -válaszolta Nicole. -Most már minden világos.
-Örülök neki.. -válaszoltam. -Mármint bocs csak tudod nekem ez az egész nagyon nehéz.
-Megértelek.- fogta meg a kezem. -De hidd el mi mindenben segíteni fogunk. De várj.. Te azóta nem is találkoztál vele?!- nézett Sebastiannék felé.
-Nem.. -ráztam meg a fejem, és lehajtottam.
-Oké. Akkor főként melletted leszünk. -mosolygót rám majd össze néztek Jessel.
-Kösz csajok! Imádlak titeket. -nevettem rájuk. Majd átöleltem őket.
Nem sokkal később megjöttek a fiúk is. Rengeteg ételt hoztak és mind egytől egyig feltudtam volna falni. Nem tudom, hogy Collin mit hozhatott de jelen pillanatban nem is érdekelt,csak azt tudom, hogy valami isteni volt.
-Hé Nikola lassabban.- nevetett Jenson.
-Most mi a baj?!- néztem a többiekre akik mind rajtam nevetek.
-Alig öt perc alatt befaltad a kajádat. -nevetett Nicole.
-Ja. Tudom. Na és?! Valakinek valami probléma?! -néztem rájuk nevetve.
-Semmi! -rázták mind a fejüket nevetve.
Miután mindenki megebédelt és kellőképpen kibeszéltük magunkat. Úgy döntöttünk, hogy vissza indulunk a boxokhoz. Én kicsit rosszul éreztem magamat, de nem akartam szólni, amikor felálltam meg is szédültem.
Ahogy mentünk a kijárat irányába az asztalok között egyszer csak rosszul lettem és csak annyira emlékszem, hogy el nyelt a sötétség.
Sebastian.
Épp Kimivel fejeztük be az ebédet, és már indulni készültünk mikor megláttuk Jenson és Lewist a barátnőikkel és egy másik párral(?). Amikor is összeesett a lány. Amikor megláttam, hogy valójában az a lány Nikola azonnal oda rohantam.
-Nikola. Nikola! -szólongatta valami srác. -Nikola ébredj.
-Te meg ki vagy?! -néztem rá kicsit sem kedvesen. Mit akar ez meg Nikolától és Nikola egyáltalán miért van vele?! És.. Istenem Nikola.. Nikola.. -nem bírtam ki mondani. Nem akartam elhinni. Talán.. ?! Még nem akartam hitegetni magam. Tőle akartam megtudni!
-Hogy hogy ki vagyok?! -nézett rám a srác. -Nikola barátja vagyok. -jelentette ki.
-Hogy?! -néztem rá. Ideges voltam és nem kicsit. Az agyamat elöntötte a vörös köd.
-Seb gyere menjünk. -kezdett el rángatni Kimi.
-Nem megyek sehova. Megvárom még Nikola felébred és jobban lesz magyarázattal tartózik nekem. -jelentettem ki és nem tágítottam.
-Hé Sebastian! -szólt Jenson. -Gyere menjünk ki. -Nagy nehezen neki és Kiminek sikerült kirángatnia az étteremből. -Sebastian nyugodj meg. Kérlek. Jó. -nézett rám Jenson.
-Jó. -egyeztem bele pufogva.
-Nikolát hazavisszük a Szállodába. Majd beszélsz vele máskor ki van merülve tudod a..
-Mond ki. -néztem rá. -Mond ki.
-A baba tudod lehet hogy az miatt lett rosszul.
-Hát nem érted!? -förmedtem rá. -Nikola terhes! Nekem pedig nem szólt! Én szeretem és.. Ő meg teherbe ejteti magát valaki mással!
-Hogy te mekkora egy barom vagy Sebastian Vettel. -lépett ki Jessica, Jenson barátnője.
Majd az a srác Nikolával a kezében mögöttük pedig Nicole és Lewis.
Jenson is elment én pedig ott maradtam értetlenül Kimivel.
-Most miért én vagyok a barom?! -néztem rá kérdően.
-Hát öregem ezt csak te tudhatod! -nézett rám.
-Ah.. Aha kösz.. -mondtam majd el tűntem onnan.
Nikola.
Amikor felkeltem már a kocsiban feküdtem Collin ölében. Nem értettem mi történt. Aztán eszembe jutott, hogy elájultam az étteremben, de többre nem emlékszem.
-Mi történt?! -kérdeztem Collint aki ekkor vette észre hogy fel ébredtem.
-Na igen. Te elájultál. A dilis nagy Őd észre vett téged majd odarohant engem szinte le kiabált majd nagy nehezen Kimi Raikönnen és Jenson ki vitték az étteremből. Tökre ki volt hogy terhes vagy, és azt mondta hogy míg ő téged szeretett te addig teherbe ejtetted magad valaki mással.. Ezt pont hallotta Jessica aki azt mondta neki, hogy egy barom.. -mesélte el tömören a történteket Collin.
-Remek. -mondtam.
-Nem lesz semmi baj Nikola. -nézett hátra Jess. -Most megyünk a Szállodába te pihensz és minden rendben lesz hidd el.
-Remélem. -mosolyogtam rá.
A szállodához érve elköszöntünk Jessicáéktól és felmentünk a szobáinkba.
Collin nagy nehezen engedett el mert félt, hogy megint rosszul leszek.
A szobámban őrjöngeni kezdtem. Nem hittem el.
Sebastian megtudta, hogy terhes vagyok! Én pedig nem így akartam tudatni vele.
Úgy döntöttem megvárom az estét mire vége az edzéseknek és akkor fogok vele beszélni.
Alig akart eljönni az este de nagy nehezen csak eljött. Felhívtam este hétkor Sebastiant.
Aki nagyon nem akarta felvenni, de én csak azért is folytattam.
Mikor úgy kb. huszadjára hívtam csak felvette.
-Mit akarsz Nikola!? -szólt bele.
-Beszélni veled. Tudom mi történt délután. Kérlek szépen Sebastian hallgass meg.
-Rendben. Mikor és hol?! -kérdezte.
-Hol vagy?!
-A Szállodában. -válaszolta.
-Remek. Félóra múlva nálad?! -kérdeztem.
-Jó. Van nálad papír és toll?!
-Igen. - Sebastian elmondta a címet majd leraktam a telefont.
Gyorsan lezuhanyoztam és át öltöztem. 
Majd indultam a megadott címre a bérelt kocsival. Nem mondom, hogy nem izgultam, mert az nem lenne igaz. Nagyon is izgultam.. Alig vártam hogy ott legyek és újra lássam őt.
A ruha ami rajtam volt pont kiemelte a hasam. Úgy voltam vele, hogy ha tudja akkor minek titkolózni?! 
A Szállodába érve a recepción elmondtam kit keresek majd éteresítették Sebastiant, hogy itt vagyok így felmehettem.
A tizedikre mentem azaz a legfelső emeletre. Bekopogtam Sebastian ajtóján aki ajtót nyitott.
-Szia. -köszöntem neki, majd beléptem a szobába.
-Szia.. -köszönt. -Mond csak.
-Hogy?! -néztem rá.
-Azt mondtad beszélni akarsz velem, hogy mondani akarsz valamit.
-Ja igen. -néztem rá. -Sebastian kérlek ülj le.
-Rendben halljuk ki vele. Mikor akartál szólni hogy teherbe ejtettek?! Ha!? -mond csak kiabált.
-Te.. Istenem Jessica jól mondta délután, hogy barom vagy! Te idióta aki teherbe ejtett az te voltál! Előtted csak hónapokkal az előtt voltam pasival utánad pedig nem is. Amikor megláttalak Hannahval csókolózni akkor mentem el innen Prágába Lilyhez! Ott tudtam meg, hogy teherbe estem! Te vagy az apja! -vágtam a fejéhez az egészet.
Sebastian megszólalni sem tudott. Egyszer csak a fejéhez kapott majd rám nézett.
-Ez igaz?! -szólalt meg.
-Igen az. Szerinted amikor nyáron beszéltünk miért kiabáltam veled, hogy nekem is szükségem van rád?! És miért sírtam mindig..?! Azért mert fájt, hogy akit szeretek a gyerekem apja nem lehet velem..
-Istenem Nikola én.. Én apa leszek?- nézett rám.
-Igen az.
-Nikola! -oda jött hozzám és felkapott, szorosan át ölelt és megpörgetett a levegőben. -Szeretlek Nikola Deutsch. -és annyi hónap után újra megcsókolt. Annyira jó volt újra érezni az ajkát az ajkaimon. Hihetetlen volt.. Tudtam, hogy végre megérkeztem. Hogy ott vagyok ahol lennem kell. Sebastian Vettel karjaiban.
Az éjszakát újra vele töltöttem ahogy akkor is..
Reggel amikor a karjaiban ébredtem elmondhatatlanul boldog voltam.
Amikor fel kelt szorosan magához ölelt és megcsókolt.
-Hány óra van?! -kérdeztem.
-Hmm.. Fél nyolc. -válaszolta. -Te jó ég nekem nyolcra bent kell lennem.
-Jaj neee! Nem hagyhatsz MINKET itt. -nyomtam meg a minket. -Sebastian rám mosolygót majd puszilgatni kezdte a hasamat.
-Szeretlek. -mondta majd fölém hajolt és megcsókolt.
-Én is. De most mond még egyszer! -mosolyodtam el.
-Szeretlek,Szeretlek,Szeretlek,Szeretlek,Szeretlek,Szeretlek,Szeretlek.... -ismételgette. Imádtam,ahogy ezt mondja.
-Na jó elég. -nevettem el magam. -Most vissza kell mennem a szállodába. -mondtam.
-Minek?! -kérdezte.
-Mert nincs nálam másik ruha,és mert kint nagyon meleg van.
-Jó rendben de én is megyek és majd kint megvárlak.
-Jó. -egyeztem bele.
Gyorsan felöltöztünk mind ketten majd kéz a kézben kimentünk a szállodából.
Sebastian nem akarta titkolni azt, hogy szeret és azt sem, hogy apa lesz.
Boldogsággal töltött el az egész. Már csak a családomtól tartottam.
Gyorsan a szállodába hajtottam Sebastian pedig meg várt a kocsiba.
Fel mentem a Lakosztályomba ami Lilyvel közös volt.
Benéztem hozzá a szobába, de ő még mélyen aludt.
Persze hiszen biztos későn értek "haza" és még csak háromnegyed nyolc van.
A szekrényemben kutatni kezdtem majd találtam egy csinos ruhát.
Fel vettem egy alsó nemű szettet, a ruhát egy fekete magassarkút, fülbevalót, karkötőt és nyakláncot, átpakoltam egy másik táskába, és feltettem egy napszemüveget és már ott sem voltam.
Leérve a kocsihoz megláttam Sebastiant a vezető ülésnél.
-Nem bírtad ki igaz?! -néztem rá mosolyogva.
-Nem hát. -nevettet. -Csinos vagy, kedvem lenne itt helyben.. -de nem engedtem, hogy folytassa mert megcsókoltam majd el indultunk a pályára.
Amint megérkeztünk Sebbel a red bullhoz mentünk majd tömören ismertette a dolgokat a csapatával. Akik nagyon kedvesen fogadtak, főként a kis jövevénynek örültek.
Épp beszélgettem Sebastiannal amikor megcsörrent a telefonom és anya hívott.
-Anya? -szóltam bele.
-Szia Nikola merre vagy?! Este kerestünk de senki nem tudott rólad semmit. Ugye nem léptél le megint?!
-Nem dehogy is anya. Tudod én most. Szóval megbeszéltem minden a baba apjával és most vele vagyok.
-Hogy?!
-Úgy sajnálom, hogy nem szóltam. De minden rendben. Az este is vele voltam.
-Nikola Deutsch te azt mondod, hogy.. Ugye nem?!
-Mi a baj anya?!
-Semmi. Hol vagy most?!
-A pályán.
-Mi is a McLarennél. De sejtem hogy te hol vagy.
-Mi?!
-Nikola találkozunk a két box között oké?!
-Rendben. -egyeztem bele. Majd otthagytam Sebet.
Anya és én hamar megláttuk egymást.
-Miért nem mondtad el nekem?! -nézett rám.
-Mit?!
-Ki a baba apja!?
-Anya..
-Apád miatt nem mondtad el és úgy gondoltad hogy jobb hogy ha előttem is titkolod?! -kérdezett rá.
-Igen. -mondtam.
-Ki a baba apja?!
-Sebastian Vettel. -mondtam ki végül.
-Valenciában az újságban az te voltál igaz?!
-Igen.
-Tudtam. Semmi baj. Oké?! -mosolygót rám.
-Igen. -mosolyogtam én is rá, majd átöleltem.
-Apád majd túléli. -nevettük el magunkat.
Anya vissza ment nehogy feltűnő legyen, hogy eltűnt és én is vissza mentem Sebhez.
-Minden rendben?! -kérdezte.
-Hát persze. -mosolyogtam rá.
-Figyelj és mi lesz Hannahval?! -kérdeztem.
-Hannah.. Nos ahhoz képest, hogy halálos beteg és, hogy heteket és hónapokat jósoltak meg neki. Elégé jól van. Talán túl is éli és legyőzi. De tudod mit megteszem azt amit akkor nem tettem meg. Szakítok vele. Nem foglak még egyszer elveszteni, mert veled akarom leérni az életem. -mosolygót rám és megcsókolt.
Annyira szép és hihetetlen volt az amit mondott.
Az egész délelőttöt át beszélgettük. Aztán a futam kezdete előtt, hogy ne legyen feltűnő átmentem a McLarenhez és onnan néztem végig a futamot. Persze csakis Sebastiannak drukkoltam.
A futam alatt végig nagyon izgultam. Pedig minden simán ment.
Egyszer csak egy férfi állított be és engem keresett. Át adott egy kis csomagot majd távozott.
Pont akkor adta át azt a valamit amikor a versenynek vége lett. Sebastian nyerte meg a futamot, és megint világbajnok lett.
Amikor egyedül maradtam hiszen mindenki rohant ünnepelni én pedig nem akartam ki menni se a nagy tömegbe se szaladni nem volt kedvem.
Kinyitottam a csomagot. Egy kis ékszeres doboz volt benne.
Amikor kinyitottam a dobozt egy kis cetlit találtam benne.
Egy szöveg volt rajta: "Ich würde der glücklichste Mensch auf der Welt, dass, wenn ich könnte einfach mein sein. Ich liebe dich auch mehr und besser als jeder andere.Sie können aber schnell genug sein für ihn. Willst du mich heiraten?"
"Én lennék a világon a legboldogabb ember, hogy ha tudnám csak az enyém vagy. Szeretlek,mindennél és mindenkinél jobban. Lehet,hogy gyors de épp eleget vártunk. Hozzám jössz?! "
Nem akartam hinni annak amit látok. Annyira hihetetlen volt.
De akartam és miért ne igaza volt. 
Aztán megláttam azt a gyönyörű gyűrűt és elsírtam magam. Kintről pedig nagy ünneplés hallatszodótt, szólt a Német Himnusz a győztesnek. Az én győztesemnek.
Kedvem lett volna azonnal Sebastianhoz rohanni de nem tehettem. Viszont tudtam, hogy innentől kezdve az életem sínnén van.
Legalább is reméltem.. Bár Hannah Praterrel nem számoltam ekkor még...
Sziasztok! :)
Újabb fejezet, bár kicsit rövidebb, mint a szokott de remélem azért tetszik!!! :)
KÖSZÖNÖM AZ ELŐZŐ FEJEZETHEZ A KRITIKÁT!!!
Puszii. Mercíí. :)
Miután az orvosnál végeztem haza indultam. Boldog voltam, hogy minden rendben a babával.
Viszont újra előjött az az érzés.. A hiány, az hogy valaki hiányzik az életemből. Az akivel megoszthatnám a boldogságomat. Sebastian!
De legalább azt tudtam biztosan, hogy most nincs Hannahval. Már biztosan készül a Belga Nagydíjra.
Szerencsémre hamar haza értem. Az idő változatlan volt, pont ugyan olyan rossz, mint volt.
Ahogy beléptem a nappaliba anyát és Abigélt láttam ott ülni beszélgetni.
-Sziasztok! -köszöntem nekik mosolyogva.
-Szia Nikola! -állt fel Abigél, át ölelt és puszit is kaptam tőle.
-Szia Nik. -köszönt anya is mosolyogva.
-Violet mesélte, hogy most vitted az orvosi papírjaidat az orvoshoz. -mosolygót rám Abigél.
-Igen. Szerencsére minden rendben van. Bár a nemét még nagyon nem akarja elárulni a kicsi. -mosolyodtam el.
-Oh. Ugyan még nem is kell, hiszen még csak e hónapban leszel 12 hetes terhes. -mosolygót rám Abigél.
-Igen igaz. -értettem vele egyet. -Ha most nem haragszotok fel megyek ledőlök egy kicsit.
-Persze menj csak! -mondták.
Elköszöntem tőlük és fel indultam a szobámba.
Ott úgy döntöttem, hogy lezuhanyzom és a mai napomat pihenéssel töltöm el.
Zuhanyzás után a gardróbomba mentem és kerestem egy kényelmes pizsamát.
Felöltöztem és befeküdtem az ágyamba, ahol hamar el is nyomott az álom.. 
2 hónappal később. /November 24./
Eljött az idő! Hajrá Nikola! Gyerünk menni fog, nincsen semmi baj. Megtudod tenni..
Hát itt volnánk.. Brazília.. Mit keresek én itt?! -kérdeztem magamtól újra és újra, olyan kérdéseket tettem fel magamnak amik teljes mértékben kiborítottak.. Hiszen a válaszok vagy furcsák vagy nem léteznek. Úgy éreztem pár perc erejéig, mintha kezdenék bedilizni.
Aztán nyugtáztam magamban a dolgokat és arra jutottam, hogy mindez csak azért van, mert félek!
Azért félek, mert az elmúlt két hónap alatt Sebastian többször is felhívott.
Volt amikor felvettem a telefont volt amikor nem. Jó párszor sírva fakadtam és ő nyugtatott..
Eléggé sok beszélgetésünk telt el azzal, hogy én sírtam ő pedig beszélt hozzám, volt olyan amikor órákon keresztül. Talán mindketten megértettük azt, hogy szeretjük egymást de van valami vagy éppen valaki aki szét választ minket. Hannah. Hannah Prater.
Én nekem is sikerült végre megértenem a dolgok, amit még Sebastiannak is leírtam SMS-be, Augusztusi kirohanásomra pedig annyit írtam neki, hogy: "Bocs azért amiért ordítottam veled. De mindent megértesz Brazíliában, ha találkozunk. Ígérem mindent megbeszélünk. De addig hagyjuk a dolgokat ülepedni. Sajnálom, hogy addig nem tudhatod!"
Na ennyi volt az üzenetem amire egy "Köszönöm Nikola te vagy a legjobb. Szeretlek örökké." -Volt a válasz.
Két Nappal Ezelőtt.
-Nikola sietnél! -kiabált anya a folyosóról.
-Rajta vagyok! -szóltam ki neki. -Csak tudod egy öt hónapos terhesnek nehezen megy egyes más.-jegyeztem meg.
-Jól van! De siess! Apád már telefonált úgy félórája. Neki kb. most száll fel a gépe.
-Remek.
-Igen az. Megyünk Brazíliába.
-Kérlek anya ne emlékeztess! -mordultam fel, észrevétlenül.
-Ugyan már! Tetszeni fog, és ott lesz Lily is. Meg Ela és Collin is.
-Tudom anya! Az újdonsült sztár pár! -nevettem el magamat. Majd a nagy bőröndömet és a kézi poggyászomat (ami egy kis méretű bőrönd volt) meg egy táskával a kezemben hagytam el a szobámat.
-Nikola nagyobb aktivitást! -tért mellém anya. Egy táskát hozott a vállán, maga mögött pedig egy nagy bőröndöt húzott.
-Persze, persze! -nevettem.
-Csinos vagy Nik! -dicsért meg anya.
-Aha persze. Anya! -néztem rá.
-Mond. -már leértünk és a kertészünk épp a bejáratnál munkálkodott így felajánlotta segítségét.
Bele tette a csomagokat a taxi csomagtartójába, majd mi megköszöntük és elköszöntünk. Anya persze még elmondta, hogy a Téli kertre feltétélen figyeljen míg ő nem lesz itthon és nem tudja gondozni.
-A Nemzetközi Repülőtérre kérem. -mondta anya, majd a taxi elindult. - Mit is akartál mondani Nikola?! -nézett rám anya.
-Ja csak azt, hogy egy átlagos fekete cica naci van rajta egy szürke hosszú ruha, egy fekete kardigán és cipő meg a kabátom. Szóval semmi extra. 
-Jó oké. Akkor lehet, hogy csak azért nézel ki ilyen jól mert a hasad olyan kis cuki. -simított végig pocakomon anya. Ha csak teheti ezt csinálja. Már most beszél az unokájához, és ha már eddig nem vásárolt neki össze egy rakás ruhát akkor egyet sem vett.
Az út további részét csendben töltöttük. Anya olvasott, én pedig a pocakom simogattam, hátha lenyugszik a kicsi mivel egyfolytában rugdosódott. :)
Amint megérkeztünk a Reptérre anya ment és intézkedett. Közben megláttam a Gerle Párt is.
-Sziasztok! -köszöntem nekik.
-Szia Nikola. Szia pocaklakó. -simogatta meg Lily is a hasam. Komolyan ez a szukásukká vált!
-Nikola! -ölelt át Ela. Azaz Daniela aki megunta a Dana nevetett így ezentúl az Ellát használja. Igazából Collin kezdte így hívni neki meg megtetszett. Ők épp két nap múlva lesznek két hónaposak. Nagyon boldogok együtt ennek pedig mi nagyon örülünk Lilyvel.
-Szia Nik. Helló pocak Berci. -köszönt a kicsinek is Col.
-Jaj legalább te ne kezd! -löktem oldalba nevetés közben.
-Oké oké! -emelte fel kezeit. -De olyan cukin nézel ki. -Nézett a lányokra akik csak bólogattak.
-Kösz. - szóltam. Közben anya is megjött aki üdvözölte a srácokat majd a Terminálunk felé haladtunk.
A gépre szállás közben a baba abba hagyta a rugdosódást aminek jelen pillanatban nagyon örültem.
Én Daniela mellé ültem, míg Lily egy helyes srácot kapott társául, anya pedig Collint.
Akivel nagyon jól elcsevegtek. Lily a sráccal flörtölt egyfolytában. Én pedig Daniellával beszélgettem. De a Londonba vezető út negyedénél bealudhattam. A leszállás előtt negyedórával kelhettem fel. Daniela csak rám nézett és mosolygót. Körbe néztem és anya meg Collin még mindig beszélgetett. Lily meg a sráccal beszélgetett és nevetgéltek.
-Hogy halad Lily?! -kérdeztem Elát.
-Elég jól. A srác angol. Már látta Lilyt egy lapban.
-Oh.. Az jó.
-Na igen. Bár Lily azt mondja kicsit uncsi.
-Az meg szar.
-Az.
-Na és anya meg Collin miről beszélnek még mindig oly nagyon?! -néztem Daniellára mosolyogva.
-Oh.. Hát most épp elvesztettem a fonalat. De volt már itt szó az Üvöltő Szelekről. A Globális Felmelegedésről, és voltaképp mindenről.
-Hú.. Nem is tudom melyik az érdekesebb! -nevettünk.
-Hát én sem. Épp ezért döntöttem úgy, hogy Lily fotózását tervezem és intézem.
-Ott a pont! -mosolyodtam el. Majd megkezdődött a leszállás.
A Londoni Reptéren már ott ült a váróban apa. Amint meglátott minket felállt és köszöntötte "kis csapatunkat"
Csak félórát kellett várnunk a csatlakozásig és felszálltunk a Brazíliába tartó gépre.
Hivatalosan is tartottam a Végzetem felé..
Jelen.
-Kész vagy? -nyitott be anya.
-Igen mehetünk.- mosolyogtam rá halványan.
-Rendben.
A Szombati Időmérőre csak Collin, anya, apa és én megyünk. Mert Lilyt ma még fotózzák, Ellának pedig kutya kötelessége ott lenni, mint asszisztens és mondhatni már menedzser is.
-Hogy vagy?! -állt mellém Collin majd együtt sétáltunk a Szálloda folyosóján.
-Jól. Bár kicsit félek. -vallottam be.
-Gondolom. Készülsz találkozni a végzettel. -nevetett.
-Úgy valahogy. -löktem meg amitől majdnem elesett.
-Ez mire volt jó?! -nézett rám még mindig nevetve.
-A nevetésed dühít. -küldtem felé egy mosolyt.
-Jaj Nik. Tudod hogy szeretlek! -kezdte a szokásos hülyeségét.
-Oh.. Tudom én is. -majd átölelt és így mentünk egészen a taxiig.
Ott beszálltunk és a Brazil Pályára vitettük magunkat. Mindenkinek volt V.I.P. belépője, így könnyű volt a bejutás megint. Martin a hátsó bejáratnál fog minket várni aminek különös kép örülök! Nem örülnék neki, hogy ha a fotósok felfedeznének, hogy én vagyok a Valenciai lány akivel Sebastian Vettel smárolt. Majd a csak feltűnik Brazíliában immáron terhesen! Nem mondom jó kis szalag cím lenne belőle! Az egész sajtó ezen csámcsogna az tuti!
A pályára érvén apa kifizette a taxit. Martin pedig a megbeszélt helyen várt már ránk.
-Szia Martin! -mentem oda hozzá majd átölelt és puszit adtam neki üdvözlés képen. Három hónapja nem láttuk egymást ez pedig hosszú idő.
-Nikola Szervusz. Milyen nagyot nőtt a kicsi odabent. -mosolyodott el. -Szabad.
-Hát persze. -egyeztem bele és Martin megsimogatta a hasam.
-Rúgott. -mosolygót rám.
-Szokása! -nevettem el magam.
-Helló Martin! -üdvözölte anya is.
-Violet. Ron. -fogott kezet apával.
-Martin bemutatom a család jó barátját Collin Martinezt. -Martin és Col kezet ráztak.
-Martin Whitmarsh. -üdvözölte Martin.- Akkor gyertek menjünk is be.
Elindultunk befelé a végzetem felé. Elhaladtunk több box mellett is. Míg végül megálltunk a McLaren boxánál, ahol ott volt Lewis, Jessica és Jenson is.
-Helló. -köszöntöttem mosolyogva őket. Amint meglátták nagy hasamat szájuk tátva maradt, szemük kidülledt...
