2013. február 2., szombat

Love in the Alps 15.


Ana Cristina Rivera Hill. 

Otthon. Miért volt jó otthon lennem? Mert tanultam. Tanultam a hibámból, abból, hogy nem kell egyből beleugrani valamibe, mivel semmi jó nem sülhet ki belőle, mindössze egy kaland lehet és vége.. Mi túl gyorsak voltunk! Én tudtam ki Ő és valahol még izgatott is, hogy pont Ő egy világbajnok az, aki az ágyába akar Engem tudni. Talán részemről csak ennyi volt, testiség nem több. Bárkinek mondhatod, hogy szereted, még akkor is, ha nem is szereted. Nem, de?
Mert könnyű hazudni, és egyik hazugság követi a másikat, és végül egy olyan világban élsz, amely nem is létezik, nem igazi. Hazugság az egész életed!
Az én életem egy része is az volt, hazugság.. Hazugságból állt. Ám mindenesetre ma már sikerült ezen túllépnem.
Hiába tértem haza nem mozdultam ki, nem találkoztam a régi itteni barátaimmal, nem mutatkoztam az utcán. A szüleimen kívül szinte senki sem tudta, hogy Ana Cristina Rivera Hill hazatért, újra itt van. Nem is akartam, hogy tudják. Volt egy időszak, amikor Ana Cristina Rivera Hill –t senki nem szerette a városában, és meg is volt az okuk erre. Akkoriban csak úgy emlegettek, mint a Hill lányt, aki újabb botrányt okozott, a család fekete báránya lettem. Mindenki utált, a barátaimat bele vittem minden hülyeségbe, aminek persze rendszerint én ittam meg a levét, hisz magamra vállaltam. Miért ne tettem volna? Hisz, ha tényleg Én magam voltam a bűnbak..
Nem akartam, hogy még a barátaim is elforduljanak tőlem, inkább magamra vállaltam és letöltöttem a szobafogságomat, vagy épp kiszöktem. Ám egy idő után a barátok is elfordultak tőlem. Azt, hiszem ők felnőttek és tovább léptek rajtam. Nem voltak kíváncsiak arra, hogy teszem magamat és a családot tönkre. Amit tettem.. Nem, nem voltam büszke rá, de megtettem, akkoriban csak az éltetett, és nem volt mit tennem. Unatkoztam. Sokak szerint nem unalomból tettem amit, hanem azért, mert úgy is gondoltam.. Ki tudja? Talán úgy volt.
Ma viszont.. Hiába változtam meg, ugyanazt a Hill lányt látják. Hiába végeztem Főiskolát –ami némely kőjüknek nincs is- rám akkor sem kíváncsiak.
De ez az érzés kölcsönös feléjük, hiszen elfordultak tőlem, ott hagytak egyedül a szarban. Akkor döntöttem el, hogy többet nem érdekelnek ezek a barátok, és hogy új életet kezdek. Hosszú folyamat volt, egyedül magányosan az iskolában, szembe fordulva mindenkivel, ám az a két év, amit tanulással töltöttem sikeresen felhúzott egy olyan szintre, ahol okos voltam, volt tekintélyem, és végül a diploma is összejött, amely mellé járt két barátnő is!
Tehát az, az Ana Cristina Rivera Hill aki, voltam végleg eltűnt, itt és most egy másik áll..

-Leled jött! –szól fel anya. Lesiettek a lépcsőn, ő, pedig a kezembe adja a fehér borítékot. Nem túl nagy átlagos méretű. Mi lehet benne? A címet kezdem fürkészni, és amint meglátom pupillám, kitágul, szívem hevesen verni kezd. Majd mosoly ül ki arcomra, ahogy a borítékot feltépve meglelem a kis fehér meghívót.

’Sebastian Vettel és Hanna Prater Nagy Örömmel jelenti be, hogy egybekelnek.’

Állt a címszövegen. Tehát a lánykérés után jön az esküvő. Amelyig már csak pár napom volt. Tudtam, hogy nem sokára kezdődik a szezon, a kocsik bemutatása, és a tesztek.
Gondolom Seb még ezek előtt, el szeretné venni Hanna- t.

Lyn Hamilton.

-Sziasztok! –lépek be a nappaliba, ahol ott ül Kimi, Seb és Hanna.
-Elküldted a meghívót Ana –nak? –kérdezett rá rögtön Sebastian.
-Igen el, ha minden igaz két nap múlva meg kell, hogy kapja-, mosolygok rá.
-Szerinted, eljön? –jön ki a konyhából Nicky.
-Fogalmam sincs. Amióta elment nem halottam róla, legalább két hete.. Tudod, hogy milyen. –vonom meg a vállamat, de legszívesebben nem ezt tenném. Ha tehetném, felülnék egy gépre, és kirángatnám Ana –t hazulról. Minden oka meg van azt tenni, amit tesz, de én még sem akarom, hogy azt tegye amit. Utálom, hogy ilyen makacs!
-Ana a barátnőtök ugye? –kérdez rá Hanna. Mégis mit mondhatnék neki? Ana az, akivel a vőlegényed járt.. Nem mondhatom ezt, biztos vagyok benne, hogy Seb el sem mondta neki azt a „kis” kalandot..
-Igen! –válaszolom mosolyogva, ezzel a lány szemébe hazudok.
-Na és miért olyan fontos, hogy eljöjjön? –utálom, hogy Hanna egyfolytában faggatózik, és hogy mindig mindent tudni akar. Állandóan vigyáznom kell, mit beszélek előtte.
-Nézd kicsim Ana –t is Ausztriába ismertem meg a síelésen, és neki is köszönhető, hogy nem sokára elveszlek, szeretnénk, ha ott lenne az esküvőn. –adta be neki Seb, mire a csaj el is hitte.
Sokszor gondolkozok el, hogy vajon Seb komoly gondolja e ezt az esküvő dolgot vagy csak az Ana –val történtek után teszi ezt? Nem vagyok túl jó emberismerő, és ezért most átkozom magam. Ahogyan átkoztam szegény megboldogult Billy –nél is. Voltaképp, hogy nem élek állandó félelemben, nincs Billy fenyegetőzése mindenki élete unalmas lett.
Soha nem hittem volna, hogy Billy Hilton valaha is hiányozni fog, pedig hiányzik..
Voltaképp másként is történhetett volna..

Nicky Hilton.

Azzal, hogy Ana Cristina visszautazott Svédországba, valamiféle önmarcangolásba kezdett, amit nem tudok mire vélni. Visszatérek Svájcba és Evelyn ezzel fogad? Ez nem normális dolog. Félek, hogy butaságot tesz, de kételkedek is ebben, hiszen nem annyira kelekótya, hogy azt tegyen. Egyszerűen nem tudom, hogy hogyan tovább. Mit kellene tenni?
Ana Cristina Rivera Hill –nek vissza kellene térnie az életbe és élnie azt.. De lesz e képes valaha ezt tenni? Megölte a testvéremet, vér ragad a kezéhez, elhagyta Sebastian –t, aki pár napon belül feleségül veszi Hanna –t.. Túl éli ő ezt? Furdalja- e a lelki ismerete azért amiket tett? Épp ésszel ki tudja ő ezt az egészet bírni? Van ehhez elég ereje? Mert tudom, hogy erős, és van ereje, de ez nem túl sok? Nem történt túl sok dolog, ahhoz, hogy belebolonduljon ebbe?


Sziasztok! 
Ez lett volna a rész mára. Holnap hozom Ebből a történetből a folytatást. :)
Ma szerencsésen megírtam a befejezést. 
20+1. ;)
Kommit, pipát most is szívesen fogadok. 
xx. Mercii.

2 megjegyzés:

  1. Szia!
    Ez a rész egyértelműen Ana-ról szólt, akit még mindig nem igazán értek és arra is kíváncsi leszek, hogy akkor ezek után lesz-e bátorsága elmenni Seb esküvőjére? Lehet, hogy akkor majd mindent megbán és rájön, hogy hibázott? :D Mert én nagyon is remélem, hiszen ne már, hogy a három páros közül ők ne legyenek boldogok együtt :(
    Úgyhogy kíváncsi vagyok mit hoz majd az esküvő :)
    Puszi :*

    VálaszTörlés
  2. Szia!
    El sem tudod képzelni mennyire vártam már a folytatást és nem is csalódtam,bár abban reménykedek,hogy ez az esküvő végül meghiúsul és Ana Cristina végre észhez tér,vissza megy Sebhez és boldogan élnek míg meg nem halnak.Nagyonn sajnálnám,ha nem ennének együtt.
    Nagyon várom már a folytatást.
    Puszi:*:*

    VálaszTörlés