Rich and Famous 14.

Nina Ricci Ross.

Jó volt, hogy Nolan ott várt engem a szüleimnél. A legvadabb álmaimban sem gondoltam volna, hogy az üzenetem elolvasása után képes lesz ide utazni, csak is miattam. Talán félre ismertem Őt? –pont úgy, ahogy Sebastiant.

Talán valójában Nolan a rendes és nekem való férfi, Sebastian pedig nem az? Hiszen neki ott van Hanna, mégis engem akart pátyolgatni, és még az isten tudja mit!

Egy valamiben teljesen biztos voltam. Félre ismertem Sebastian Vettelt. Már nem tudtam benne megbízni, ahogyan azt eddig. Nem tudtam rá úgy gondolni, mint egy barátra. Csak egy ismerősre, aki nem a szívleltek közé tartozik.

-Min gondolkozol? –ül le mellém a hintaszékbe Nolan. A hátsó kertben gyönyörködtem gondolkodásom kellős közepette. Valamiért megnyugtató volt az elém táruló látvány és egy kicsit egyedül lehettem a gondolataimmal, de nem bántam, hogy Nolan oda jött hozzám.

-Csak egy kis apróság, semmi különös! –mosolygok rá, leplezvén vallós gondolataimat.

-Tehát akkor elmondanád mi volt ez az egész? –húzza fel szemöldökét- Egyik nap, elutazol Indiába, a másik nap meg visszajössz? –hang lejtésén is érezni az értetlenséget –Mire véljem ezt? –tárja szét kezeit.

-Nolan. –fogom meg azokat, és elszégyellem magamat –Én.. Nagy buta voltam. Semmi okom nem volt eljönni, és hidd el már meg is bántam. Akkora egy idióta vagyok, beismerem, hibáztam, és nem vágyom másra, mint, hogy mindent jóvátegyek, és tudom, hogy sokáig fog tartani, de meg fogja érni. Miattad meg. Minden egyes ballépésemet szeretném jóvátenni, most mindent úgy akarok tenni, hogy azt kell. Gondos jóra való feleség szeretnék lenni, aki támogatja a férjét, akár a Vállalatnál is tudok segíteni, van iskolám, én csak.. Nolan mond, meg mit tegyek, és esküszöm, úgy fogok tenni, ahogyan azt te kéred! –nézzek mélyen a szemébe, a szemeiben egy fajta, csillogás látszódik, és már magában ez boldoggá tesz engem, hogy van, aki így nézz rám, és ez nem más, mint a férjem!

-Ugyan.. –mosolyog rám. Végig simít arcomon, majd hajamat a fülem mögé tűrve nézz mélyen a szemembe. Egymás szemébe nézzünk, és ahogyan az övében, úgy az enyémben is ott a csillogás –ebben egész biztos vagyok.

-Szeretlek Nina Ricci Ross akár mennyire is vagy önfejű, csökönyös, akárhányszor is küldesz el, akármit is mondj, én ezen nem fogok változtatni! –lassan közeledik arca az enyémhez, szemeimet lehunyom, amint megérzem ajkait az enyémeken, közelebb húzódok hozzá, és szorosan nyaka köré fonom kezeimet, lassan, szerelmesen csókol. Egyfajta borzongás fut végig testemen, és rájövök. Ez az igaz szerelem, amit Nolan iránt érzek, mert ez szerelem. Vele ellentétben Sebastian csak egy buta fellángolás, amire azt hittem, hogy létező dolog..

-Szeretlek. –suttogom elválva ajkaitól, és kinyitom szemeimet, hogy bele tudjak nézni az övéibe.

-Örülök, hogy ezt hallom. –ölel át, én pedig ölébe ülve bújok hozzá, és nézzük meg együtt a naplementét.

Nolan Ross.

Fájt mikor Nina azt mondta, elmegy.. Mikor kijelentette, hogy elmegy, nem másért, mint Vettelért. Tudtam, hogy az a ficsúr még gondokat fog okozni, na dehogy ekkorát! A feleségem.. Elvenné tőlem? Egyetlen reményem Rita –Nina nővére- tudom, hogy nem szívlel, és jobban szereti a Vettel gyereket, de ő az, aki jobb belátásra tudja bírni Ninát, és ő a helyes útra tudja terelni, arra, ami oly fontos feleségem számára.

Sokan azt hiszik, hogy csak azért vettem el feleségül, mert szép és egy olyan férfinak, mint nekem egy ilyen trófea feleség kell. Ők mind tévednek, nagyon jól tudom, hogy Nina, mint ment át. Emily szavai, a titkosítok adatok, amiket sikerült megszereznem. Pont elég arra, hogy tudjam min is ment át valójában. Most azt hiszi, hogy Sebastian a jó döntés számára, de amint megtudja az igazat arról a pilótáról szélsebesen fog hazatérni –és, mint mindig most is a szüleihez fog menni! De akkor már én ott leszek, és tárt karokkal fogom várni. Nem engedem egy ilyen fajta milliárdos ficsúrnak, hogy elvegye tőlem azt, ami az enyém. Mert Nina Ricci az én feleségem, engem választott aznap mikor igent mondott, és összeházasodtunk, én, pedig mindent meg fogok tenni azért, hogy visszakapjam őt.

Mikor hívott sajnos nem voltam telefon közelben, épp egy tárgyalást kellett lebonyolítanom, de üzenetét megkapva felültem a magángépemre, és Bécsbe repültem, ahonnan egyből Passau- ba vitettem magamat a szüleihez. Meglepve nézett rám Eugénia és Michael, de egy kis történetet előadva nekik tárt karokkal vártak.

Amikor megláttam kissé meggyötört arcán a meglepettséget, miszerint ott vagyok, mosolyognom kellett. Akkor és ott vallottam be csak magamnak igazán azt, hogy én szeretem őt. Szerettem azt a lányt, aki ott állt előttem, és rám mosolygót, kétség sem fért hozzá, mikor oda szaladt hozzám, és karjaim, közé vetette magát biztosan, tudtam, Rita önkénytelenül is az én kezemre dolgozott. Talán ő is rájött, hogy Sebastian nem a húgának való férfi, és aki igazán szereti –és bármire képes érte –az én vagyok!

Mert én az vagyok, az életem árán is megvédeném, azok után, amiket azok a titkosított adatok, tartalmaztak. Amin tizenhat évesen keresztül kellett mennie! Ráadásul a legnagyobb titkát még Rita és Em sem tudták arról az öt napról, arról a borzadályról, ami megélt, ami még történt.. Ha az nem lenne elég, akkor ez.. Most, ha a kezeim, közé kerülne az a féreg, addig ütném, amíg lélegzik!

Nina Ricci.

Egész este nem bírtam aludni, csak forgolódtam az ágyban. Nolan szavai még most is ott zengtek a fejemben, édes csókja, pedig az ajkaimon.

Nehéz volt újra megbíznom a férfiakban, de sikerült –tudtam nem mindegyik olyan, mint az volt, és nem mindegyik akar bántani.

Sebastian bántott.. De nem a testemet, hanem a lelkemet, míg az a féreg mindkettőt. Nolan viszont képes elfejtetni velem azokat a szörnyűségeket, amiket ők okoztak. Nem olyan szörnyű srác, mint amilyennek tűnik, sőt.. Ő egy nagyon rendes, nagyon kedves srác, aki történetesen a férjem! Hab a tortán, hogy ő Hamptons leggazdagabb embere, akinek a felesége vagyok. Így aztán teljes mértékben elmondhatom, hogy jól vagyok, minden rendben velem, és ennél jobban már nem is lehetnék.

Minden vágyam túllépni ezen a korszakon, amit az utóbbi időben leéltem, és tudom, hogy ha Nolan itt van és segíteni fog,- mert ő biztosan fog, hiszen szeret- akkor minden meg fog oldódni, olyan lehetek, mint egykoron voltam. Az a lány, aki minden egyes dologban csakis a jót látja, nem létezik számára a negatívvitás, és olyan szerelmes, mint még soha, mert ő bizony fog hinni a szerelemben!

Hampton.

Úgy döntöttünk Nolan- el, hogy elég volt! Nincs nekünk semmi keresni valónk Passau –ban nem kell zavarni a szüleimet- voltaképp ez az én döntésem volt, amivel Nolan elé álltam. Ő, pedig szívesen egyezett bele abba, hogy térjünk vissza Amcsi honba.

A ház, amely Nolan –é volt és amelyben, mint férj és feleség éltünk hatalmas volt, tükrözte Nolan stílusát, ami nem állt messze az enyémtől, így könnyű dolgom volt, nem rendeztem át semmit. Ezen túl úgy akartam élni, ahogy azt kell, ahogy azt ketten tesszük.

Emily küldött át pár képet az esküvőnkről, amit készített, azokat hívattam elő és tettem ki a házban.

-Megjöttem! –hallom meg hangját az ajtóból, én épp az egyik képben gyönyörködöm- igaz, ami igaz a ruhám túlon túl egyszerű volt, de nekem akkor a tetszett.

-Itt vagyok! –mosolyodtam el, de szememet még mindig nem vettem le a képről.

-Hát te? –ölel át Nolan, és belecsókol a nyakamba –Ezt mikor raktad ki? –pillant a képre, és ő is azt kezdi nézni.

-Ma. Remélem nem baj, még párat elszórtam a házban. Emily küldte át őket én, pedig előhívattam. –adom meg neki a választ, közben, pedig megfordulok ölelésében.

-Már miért lenne baj? –húzza fel orrát, ami által nagyon viccesen nézz ki-, Tetszik ez a kép, és egész biztos a többi is szuper lett, annak meg végképp örülök, hogy így kezdesz beilleszkedni itt. –csókol meg.

-Ezt örömmel hallom.. –suttogom ajkaira, és nem bírván érzéseimmel rá vettem magamat. Természetesen neki sem kell több, térdem alá nyúlva rak fel a konyha pultra. Szétnyitom lábaimat, hogy még közelebb kerüljek hozzá és összekulcsolom azokat dereka körül.

-Annyira gyönyörű vagy.. és annyira kívánlak.. –csókolgatja a nyakamat, miközben ott simogat, ahol épp ér.

-Akkor hát mire vársz? –suttogom bele a fülébe, hogy beleharaphassak abba. Ezek után már csak az anyag szakadása marad meg bennem, és az őrületesen jó szeretkezés, ami a konyha pulton történt..

Emily Thorn.

Örültem, hogy Nina végre ráért. Hetek óta nem láttam –pontosan az esküvő óta.

Ráadásul Nolan pár napja még azzal hívott fel, hogy Nina ott hagyta, és Indiába ment. Nem tudtam mire vélni barátnőm viselkedését, tőle vártam a magyarázatot  Erre ma reggel mikor hívom, bele nyög a telefonba, pisszeg, nevet, és Nolan köszön be nekem elégé kanos állapotban! Kérdem akkor mi itt a probléma, és mi történt? Furcsa volt nekem ez az egész, így lebeszéltem vele egy találkozót a házban.

Fél tizenegy után nem sokkal kopogtak. Mikor megláttam ki áll az ajtómban mosolyogva nyitottam azt ki, és ugrottam nyakába.

-Nina Ricci azt hittem sosem látlak többé. –mosolygok rá.

-Bocsi. –pislog rám, hatalmas szemeivel, aminek nem lehet ellenállni-, magyarázkodhatnék, de nem fogok. –foglalunk helyet a kanapén.

-Ne is tedd, megbocsátok. De most mesélj mi is történt pontosan! –térek rá a lényegre-, ja és az elejétől a végéig! –kacsintok rá.

-Szóval Nolan és én nem voltunk nászúton, ő üzleti útra ment, én meg Provance- ba. Két hét múlva én haza jöttem, és valahogy teljesen kibuktam, előjött valamiféle Sebastian mániám, és azonnal látni akartam, még Nolan –el is összevesztem, majd összepakoltam és mentem Indiába, ahol aztán megtudtam Rita által, hogy Sebastian –nak már a Gimi óta van barátnője, akivel nagyon boldogok, és egyszer majd tőle akar gyereket, és ő számára a család. Képzelheted, hogy kibuktam! Azonnal haza repültem Passau –ba, ahol már Nolan várt a szüleimnél, fel sem fogtam, hogy ő tényleg ott van, annyira örültem neki. Mindent megbeszéltünk, és most aztán boldogabbak vagyunk, mint valaha. –mosolyodik el sejtelmesen.

-Oké oké a perverz részletek nem érdekelnek! –nevetek fel- De ugye akkor most minden a legnagyobb rendben van? –kérdezek rá még egyszer.

-Ne aggódj megtanultam a leckét-, mosolyodik el- Nem csak az igaz, hogy focistával ne kezdj, de autóversenyzővel sem! –kacsint rám, miközben nevet- Szóval Nolan az igazi… -mosolya őszítne, ahogy ragyog, és amilyen boldogan mesél Nolan –ről, és magáról. Tudom, hogy Nolan neki az igazi, és akármi is történjen velük a jövőben, ők mindvégig ki fognak egymás mellett tartani, és örökön öröké együtt lesznek, mert ilyen a szerelem..

Nolan nem fogja hagyni, hogy Ninát bántsák, Nina pedig.. Neki még tanulnia kell egy-két dolgot, de, ha célba ér olyan boldog lesz, mint még soha!

Sziasztok! 

Nos ez lett volna a fejezet. Remélem kapok hozzá pár komit! 

Apropó.. Nagyon Köszönöm a rendszeres komi íróknak  Köszönöm, hogy mindig írtok, és itt vagytok -meg persze a többieknek is akik olvasnak! :$ :) 

Hogy holnap tudok e hozni fejezetet, az még nem biztos mivel a Szalagavatón fogok segédkezni, így nem ígérek semmit. :D

Legkésőbb a hétvégén várható a friss! ;) 

XX. Mercii. 

Love in the Alps 3.

Lyn Hamilton. 

-Tehát egy szolid születésnapi „buli”?!- macska körmözök a kezemmel és Nicky- re, pillantok
-Értettem. –bólintott az említett –akkor megyek, és fel veszek valami szerelést! –megy vissza a saját szobájába. Még mindig nem hittem el, hogy képes egy szál rövid kis köntösben mászkálni a folyosókon.
-Hát ez.. –nézek a mellettem álló Ana Cristina- ra.
-Nem mondok semmit! –emeli fel kezeit. Ő volt az, aki tényleg nem szólt semmit, ez volt a jobb eset. A rosszabb az volt, mikor önmagából kikelve, üvöltve mondta el a véleményét. Hogy melyik a jobb? Egyértelműen ez!
Én kevésbé szerettem így kiabálni és nem is volt ilyenre szükségem. Meghúzódtam a háttérben, hagytam két barátnőmnek ezt a feltűnősködést.
A bőröndömhöz léptem és keresgélni kezdtem valami vissza fogott, de csinos ruhát szerettem volna fel venni, valami olyat, ami tükrözi, hogy igen ez Én vagyok! A fekete csőnadrágomat meg felelőnek találtam, amihez egy bordó kis ruhát választottam mell résznél egy fekete masnival, hozzá a szintén bordó telitalpas magas sarkúmat vettem fel. Ékszernek a fekete gyűrűmet, fülbevalómat, nyakláncom, és karkötőm-választottam.
-Na milyen vagyok? –léptem Ana Cristina elé.
-Csini, és nagyon nőies, szolid. Tökéletesen Te! –mosolyog rám. Azt hiszem még ennyi, szóval sem jellemeztek soha.
-Szerinted a hajammal mit tegyek? –nézek magamra a tükörben, és elkezdek játszani a tincseimmel.
-Most divatosak a különböző fonatok! –veti fel az ötletet szöszi barátném.
-Magamnak, hogy fonjam be? –vonom fel a szemöldökömet, és pillantok rá a tükörből.
-Majd én! – lép hozzám – Szerintem neked remekül áll mikor felkötöd a hajadat! – kezdi el fonni azt, és végül egy igen jó kis hajat varázsol nekem. Elől is és hátul is befonta a hajamat, majd összekötötte egy copfba. Igaza volt, tényleg nagyon jól állt ez a haj. A kabátom, és sálamat a kezembe vettem, mivel a szobámat elhagytam. Most mentünk Ana Cristina szobájába, mivel Ő következett. Tudtuk, hogy Nicky képes órákon átkészülni, nekem is kell elég idő, hogy össze tudjam magamat szedni, ám Ana Cristina.. Na Ő neki ez az egész egy tíz perc – ruhaválogatással, hajjal és sminkkel együtt – valamit nagyon tud!

Ana Cristina.

Nem tudom, hogy ez a két némber mit tud ennyi ideig szarakodni a ruhákkal. Nekem két perc és tudom, mit akarok fel venni, és fel is veszem! Nicky azért nem tud dönteni, mert túl sok ruhája van, és mindegyiket fel venné egyszerre, ha tehetné. Lyn meg.. Na ő.. Elképesztő milyen ruhái vannak, és nem meri fel venni! Állandóan azzal jön, hogy „Ebben milyen vagyok?! Túl nagy benne a hasam! Ez nem áll jól! Ez a szoknya túl rövid! Ez a felső túl kivágott!” Utálom ezeket hallgatni. Ilyenkor le tudnám ütni, mert ő.. Gyönyörű és.. Félénk! Sajnos az, félénk.

Amint a szobám elé értünk, mágnes kártyám segítségével kinyitottam az ajtót, és a bőröndömhöz léptem. Találtam is pár jónak ígérkező darabot, amiket magammal vittem a ruhákat. Magamra vettem hát a fekete necc harisnyát, felkaptam a hosszú ujjú rövid felsőt, amire a derék szoknyámat vettem fel – kicsit széjjelebb megy, és lehet benne pörögni is akár- ehhez centi méteres csizmámat vettem fel –egy különleges darab, és oda voltam érte, alap dolog volt, hogy hozom magammal. Nyakamba akasztottam a kereszt nyakláncomat, hozzá illő karkötőmmel, és fekete gyűrűmmel, fekete hosszan lógós fülbevalómat választottam, így azt be is raktam a fülembe. Szememet erősen feketével sminkeltem ki, ajkaimat vörös rúzzsal kentem ki.
-Tádám! – robogok ki Lyn –hez.
-Atya úr isten! – áll elém Lyn – Te.. Ezt jól meggondoltad? –mér végig újra.
-Már miért ne? – húzogatom szemöldökömet.
-Oké igaz.. –teszi fel kezeit, megadóan –megadóm magam. –még be is ismeri, helyes- Csak elképesztően nézel ki. Valami fantasztikus, és én.. Ilyet soha nem vennék fel! –zárja le ezzel a dolgot.
-Jól van nyuszika!- lépek hozzá, és arcát meg csípem egy kicsit –Nicky szerinted már kész? –kérdezek rá, és meg indulok az ajtó felé.
-Lehet nálad nem tudni! –rántja meg a vállát, és kilépünk az ajtón, én, pedig táskámba mélyesztem a kis plasztik kártyát.

Nicky Hilton.

Míg én egyedül elkészülök addig ők ketten! Hogy teszik? Mit tudnak, amit én nem? Bőröndöm mélyén megtalálom latex nadrágomat, amit azonnal magamra is kapok –imádom ezt a nadrágot- egy csillogós szürke felsőre is, rá lelek, így azt veszem fel –még úgy sem volt rajtam, és elégé egy használatos darab, most pedig tökéletes lesz – találok egy ezüst körömcipőt –gyorsan bele is bújok –és már csak a kabát hiányzik – ami egy kis fekete lesz.
Egy nyaklánc, karkötő, fülbevaló –több ékszer nem is kell- szememet, kihúzom feketével, ajkaimra pink rúzst ketenek, hajamat felkötöm.
Mire kész vagyok, már kopognak ajtómon –órámra pillantva veszem észre, jó fél óra kellett, hogy elkészüljek!
-Jövök! –kiabálok ki, az ajtóhoz sietve kitárom azt és meglátom a két szöszit. Lyn, mint mindig vissza fogott, Ana Cristina pedig még rajtam is túl tett.
-Te tényleg így jössz? –lepődik meg Lyn –Mármint.. hihetetlen, hogy Te túl tettél rajta! –mutat Ana Cristina –ra, majd rám.
-Kösz a dicséretet! –zárom be magam mögött az ajtót, és kezdem sürgetni őket. Itt akarnak megöregedni vagy menni, akarunk?

Sebastian Vettel.

Délelőtt tizenegy..


-Kimiiii!- sietek utána, mikor épp ki ment a konyhába –Mikor jön meg Heikki? –álok meg vele szemben a pult túl oldalán.
-Tízezernyolcszáznyolcadjára is N E M T U D O M! –betűzi le.
-Jól van, na, csak tudod neked kéne tudni. –rántom meg a vállam, Kimi feje már a harmadik kérdezés után vörös volt, most meg.. Olyan vicces látvány, ahogy ott mérgelődik magában, hihetetlen, ahogy ki néz, tetszik, hogy én magam értem ezt el nála. De, ha egyszer megváratnak!

Egy óra múlva..

-Megjöttem! –nyílik ki az ajtó, és jön be Heikki.
-Na végre! Ha most nem lövöd le én, teszem meg! –áll meg előtte Kimi, és felém, hadonászik.
-Mivel sikerült kiborítani? –nézz rám Heikki, ám ott bujkál szája sarkában a mosoly.
-Áh semmi gáz.. Csak párszor megkérdeztem, hogy mikor jössz meg! –kacsintok rá.
-Hogy párszor, ha egymilliószor nem, akkor egyszer sem! –borul ki Kimi –Komolyan ott tartottam, hogy leütöm! –mérgelődik tovább.
-Jól van, nyugodj már le! – csitítom le.
-Kész nem megyek sehová! –emeli fel kezeit, és fel megy az emeletre.
-Hát ez.. –húzom el a számat.
-Te voltál nem én! –szól rám Heikki.
Tudom, hogy igaza van, és tényleg elvetettem a sulykot, na de akkor is. Jó móka volt kicsit kikészíteni Kimi barátomat, és majd megbékél. Úgysem hagyna ki egy ilyen pasis hetet!

Végül a srácok csak beadták a derekukat, és délután hatra már a sí paradicsomban voltunk, még előbb is sikerült oda érnünk a tervezetnél egy nappal. Kimi megbékélt, bár azt mondta, elege volt belőlem egy egész hétre, hiszen akkor minek jött el? Persze tudom csak viccel –nem tud velem betelni! - szólt belőlem az egoizmus.

-Buli? –veti fel ötletét Kimi.
-Alig értünk ide és máris buli? –kérdez rá Heikki –Tuti jó ötlet? –pillant rám is.
-Én benne vagyok, hát, ha kiengesztelem így Kimit. –nézzek egyik finn barátomra.
-Sebi fiú fel mentve! –kacsint rám –Heikki? –vonja fel szemöldökét.
-Legyen, nehogy már én legyek a buli elrontója.- rázza a fejét Heikki.
-Fél óra múlva oda lent találkozunk! –csapja be maga mögött az ajtót.

Fél óra múlva már mindhárman oda lent állunk a szálloda előtt és azon gondolkodunk hová is megyünk, ekkor Kiminek eszébe jut, hogy nem messze van egy jó kis hely, afféle félig kocsma – félig klub, mivel közel van így mindhármunk ihat. Gyalog vágunk neki az útnak, és alig tíz perc múlva már a szórakozóhely előtt állunk, nem sokkal később be is jutunk. Egy hangulatos hely tárul elénk, és még csak sokan sincsenek –Kimi szerint a fiatalok inkább lemennek a hegyről a nagyobb Disco –kat keresik, meg Pub- kat.

-Na milyen a hely? –kortyol bele a sörébe Kimi- elmondása szerint lazán, kezd.
-Jó. –válaszolom tömören.
-Jó a zene. –dobol a lábával Heikki.
-Jók a csajok. –húzza le az utolsó kortyot Kimi, miközben a pultnál ülő három lányt lesi, három szőke lány.. Három igen csinos, szőke lány!
-Räikkönen máris csajozna! –nevetek fel.
-Helyes, helyes! –szól közbe Heikki is- Enyém az ezüst cipős. –stoppolja le.
-Mi ez itt? Licitálni kell? –vonom fel a szemöldökömet –Míg ti eldöntitek melyik kié, hozok inni. –indulok meg a pult felé, ezzel a srácok alá téve..

-Három vodkát kérek tisztán. –szólok oda a csaposnak, és közben a lányokra pillantok, akik valamin nagyon nevetnek. Három csodaszép szőke lány, az egyikőjük, mintha kicsit visszahúzódóbb lenne, a másik kettő nem kis pályás, az egyiknek vér vörös rúzs csillog csodás ajkain, míg a másikén elég rikító pink.
-Szép jó estét a hölgyeknek! –biccentek nekik.
-Szép jó estét az úrnak! –fordul felém a vörös ajkú –oh egy világsztárba botlottunk? –mosolyodik el –Maga Sebastian Vettel, üdv köreinkben! –nem hittem volna, hogy tudja, ki vagyok, de úgy látszik igen.
-Köszönöm, de ha már te tudod a nevemet, én is megtudhatom a tiedet? –ráncolom homlokomat- rossz szokás.
-Az attól függ. –nyalja körbe ajkait.
-Mitől? –lépek közelebb.
-Hívj meg egy italra. –kacsint rám.
-Mit szeretne inni a hölgy? –nézzek mélyen a szemeibe, melyek a zöld és kék szín közt csillognak.
-Találd ki! –csücsörít.
-Még egy vodkát tisztán! –szólók oda, mire meg is kapom a rendelt italokat, a poharat oda adom a lány kezébe, közben egyet én is fogok, és koccintok vele. Egy pillanat alatt lehúzza, és rám mosolyog, majd fel áll. Cipőjében, pont akkora, mint én.
-Tudod a vodka a kedvenc italom! –suttogja a fülembe –Nem tudom, hogy sikerült kitalálnod, de őszinte gratulációm. –húzódik el, és kezet nyújt –Ana Cristina Rivera Hill. –mosolyog rám.
-Nagyon örvendek! –csókolok kezet.
-Sebi fiú késtek az italok! –jelenik meg mögöttem Kimi és Heikki –Bár az indok érthető, ilyen csinos hölgyek társaságában. –veti be Kimi egyből a csajozó dumáját.
-Heikki Huovinen –mutatkozik be Heikki az ezüst cipős csajnak, egyből azt szúrta ki, és amint látom, nem vesztegette az idejét, egyből ráhajtott.
-Nicole Hilton, de csak Nicky. –mosolyog rá a lány, nekem kicsit az, az ’én vagyok a világ közepe’ jön le róla.
Egy pillanatban itt, másikban ott, Heikki és Nicky már nagyban rázzák magukat a zenére. Kimi meg a pultnál ül és iszogat, a harmadik lány, nem nagyon érdeklődik iránta, inkább a telefonját nyomkodja.
-Szóval Ana Cristina. –fordulok vissza partneremhez.
-Szóval Sebastian. –ismétel meg engem.
-Honnan jöttél ide? –teszem fel neki első kérdésemet, és felülünk a bárszékre, közben már a második kör italt rendelem.
-Svédországból. –válaszolja –Szerinted más különben, hogy bírnám így? –mutat magára, és fel nevet. Egy vékony harisnya volt rajta, olyan nejlonszerű anyag.
-Tehát Svéd vagy, a neved mégis olyan más..
-Mexikó, spanyol. –adja meg ő maga a választ- De ez tényleg ennyire, érdekel? –lepődik meg.
-Igen! –bólogatok, és red bullomba kortyolok.
-Na jó, tehát az üknagyapám Mexikóból jött anno Svéd honba, ahol megházasodott, svéd nőt vett el, a dédnagyapám így félig svéd lett, ám svéd nőt vett el ő is, a szomszéd lányt. Az ő gyerekük már csak negyed részben lett spanyol, és szépen sorjába jött így, mindenki svéddel házasodott, hozzám érve pedig, elég kicsi részben található meg bennem a spanyol vér, de ez látszik is! –nevet fel.
-A fekete haj nem is állna jó. –mosolygok rá.
-Kösz a bókot. –villant rám egy gyönyörű mosolyt.
-Vicces más lány visszakérdezett volna, te viszont egyből értetted mire gondolok. –mosolyodok el rajta.
-Nem a többi lány vagyok. –hajol oda, és mindezt a fülembe súgja, ez a lány képes meglepetéseket okozni!

Nicky Hilton.

Mikor ez a Vettel megjelent, és Ana Cristina –t szúrta ki elkapott a féltékenység, de amint megláttam, hogy ott a másik két srác is, megnyugodtam. Nekem is ki jut a jóból, nem csak Svéd barátnénknak, aki igen csak bele férkőzött a szőke srác –miket beszélek mindhárom szőke! –intémszférájába.
Heikki mikor bemutatkozott kék szemeivel levett a lábamról, azt hittem ott helyben elolvadok, olyan helyes és édes. Minden egyes szavával bókol, tuti nincs még egy ilyen pasi a földön! Még jó, hogy Ő engem szúrt ki. A harmadik –aki történetesen maga Kimi Räikkönen – semmit nem tesz. Ott ül a pultnál és vedel. Lyn meg.. Nem hiszem el! A telefonját!!! –
Nyomkodja. Szülinapja alkalmából.. Vagy ezt, hogy is gondolja? Szegény Räikkönen nem a legjobbunkkal kezdett!
-Esetleg van kedved visszajönni velem a szállodába? –húzza le a vodkáját Heikki. Kérdése vissza térít a való világba, ahol épp vele szembe ülök.
-Lényegre törő. –mosolyodok el jó szélesen –Nagyon szívesen –lehúzom italom, és már állok is fel. Jó estének nézünk elébe..

Lyn Hamilton.

Persze, hogy mindenki most akar felköszönteni, mintha egész nap nem értek volna rá.. Nicky meg épp most lép le azzal a szőkével, Ana Cristina a másik szöszivel, míg a harmadik itt ül mellettem, és önti magába a piát.
-Csatlakozhatok? –adom meg magamat, mikor végre elrakom a telefonomat, táskám mélyébe helyezem, elegem volt a sok születésnapi jókívánságból!
-Felőlem.. –rántja meg a vállát.
-Melyiket szeretted volna? –kérdezek rá, és közben már rendelem is a whisky –et.
-Hogy érted? –nézz rám most először.
-A barátnőim közül. –adom meg a pontos kérdést.
-Ja.. –mosolyodik el –Igazából semelyiket. Heikki már az asztalunknál kinézte a barátnőd, Sebi fiú meg lépett –pillant a mellettünk turbékoló párra, és én is úgy teszek, elég jól elbeszélgetnek egymással.
-Tehát a kakukktojás maradt. –célzok magamra.
-Jaj dehogy is! –tiltakozik pár másodperccel, később mikor rá jön, mire céloztam-, Csak tudod nekem most akár hiszed akár nem, nem igen volt kedvem csajozni. –egyáltalán nem lep, meg amit mond, nekem is volt már olyan, hogy nem volt kedvem pasizni.
-Akkor hát a nem ismerkedésre! –koccintom vele össze poharamat, és egyszerre húzzuk le azok tartalmát..

Sziasztok! 

Meg is hoztam ennek az ÚJ történetnek a folytatását. :D 

A Rich And Famous-é, ha minden jól megy a holnapi nap folyamán várható.. De nem ígérem meg. :) 

Ehhez a részhez Jó olvasást Kívánok! 

Akik tippeltek párokat illetően azok esetleg leírnák, hogy ezt tippelték e vagy mást?? :P

Előre is köszönöm. 

xx. Mercii.

Love in the Alps 2.

Sziasztok! :)

Itt is lenne a történet folytatása.

~Bloodorange köszönöm a komidat! Tudo kicsit rövid lett a rész, ahogyan ez is, de így legalább többet tudtam hozni (legalábbis ebből a történetből).! :D

Sajnálom, hogy Nolan nem szimpatikus.. :S (Én magában a sorozatban Nagyon szeretem, ezért is választottam Őt -Kicsit próbálom is úgy vissza adni- ;)

Ehhez a részhez Jó olvasást Kivánnék. :)

XX. Mercii.



Lyn Hamilton.

-Szép jó reggelt! –ül le asztalunkhoz Nicky. Fekete bőr nadrágot visel, fekete felsővel, és egy tűsarkú csizmával, egy kardigánféleség is van rajta, még jó, hisz hideg van. Csodálnám, ha nem lenne.

-Jó reggelt. –köszönünk kórusban Ana Cristina –val.

-Na mi ez a vérszegény mosoly? –von minket kérdőre-, Gyerünk nagy mosolyt villantani, buli van! –issza meg a neki rendelt teát, és már áll is fel.

-Hová mész? –kérdezek rá.

-Bulizni. Már, mint körbe nézek, ismerkedek! –kacsint ránk, és még mielőtt bármit is mondhatnánk, el is tűnt.

-Ketten maradtunk.. –szólal meg pár másodperc után Ana Cristina.

-Ketten.. –ismétlem meg.

Ana Cristina Rivera Hill.

Hogy ez a bolond nőszemély már megint mit akar? A fene se tudja, de az biztos, hogy a feltűnési viszketegségét nem kezeltette, és ezután sem fogja, a holt ziher! Előre félek, mivel fog elő rukkolni! Mert, hogy valami örültséget tervez az biztos, ahogy elment, amit mondott –szűkszavúan –rá vallana!

Lyn valahogy nem volt magánál, teljesen el volt foglalva valamivel –szerény véleményem szerint a gondolataival.

-Szerinted, mit tervez? –emelte fel végre a fejét –és még hozzám is szólt- majd beleszürcsölt a kávéjába.

-Vagy most járatja le magát, az egész hétre, vagy valami olyat tesz, amivel Ő lesz a sztár! –mondom ki azt, ami elsőre az eszembe jutott. Elvégre Nicky Hilton –nak világ életében nagy dobásai voltak.

„- Most mond azt, hogy nem cuki! –mutat a kigyúrt testű, barna hajú srácra, aki épp az edzőteremben emelte a súlyokat.

-Dehogynem az.. –válaszolom, hisz tudom, ha nem ezt hallja, nem fog rólam leszállni. Nekem egyáltalán nem volt esetem a srác, Nicky viszont napok óta csak róla beszélt, itt látta meg legelőször, és az óta..

-Na ugye nem megmondtam! –rángatott meg ujjongva- Jól nézek ki? –nézz rám közben hajat, igazit, és szájfényt ken a szájára.

-Remekül! –mosolygok rá.

-Helyes! –pislog rám, és ott hagy engem, hogy célul vegye kiszemeltjét.

Az eseményeket végig követtem, Nicole teszi a szépet, és jót, mire a srác csak mosolyog, és látszólag remekül elbeszélget vele, és egy jó tíz percen belül tér vissza mellém a barátnőm, lehangolt képpel. Pedig tisztán láttam, hogy valami papírt adott neki a srác!

-Mi történt? –érdeklődöm egyből.

-Hogy mi? –akad ki –Meleg! –veti oda, és elsiet.

Szóval az egész hiába volt, jól beégette magát, mert a srác homokos. Igen balul sült el, de nem én tehetek róla! Fel veszem hát a táskámat, és az övét is, és megindulok utána…”

 

Egyszerre csak mindkettőnk mobilja rezegni kezd, jelezvén, hogy üzenetet kaptunk. Azonnal a készülékért nyúlunk, és meghökkenve olvassuk el az üzenetet, amit kaptunk!

-Oh te jó ég! –veszem magamra a kabátomat, és indulok meg a már megindult Lyn felé, rajta csak egy rövid ujjú, és blézer van, kint meg repkednek a mínuszok!

Nicky Hilton.

Ez életem eddig legjobb terve! Miért ne tenném meg!? Én vagyok Nicky Hilton a PR meg kell! A lányoknak küldött üzenetek már egész biztos célt értek, ők, pedig sietnek ki, hogy lássák mit műveltem. Remélem örülni fognak neki, és nagy lesz a meglepetés.

Az idő letelt, a dob felcsendült, én, pedig kiugrottam a tortából, magam mellett a két kigyúrt sráccal.

-Boldog Szülinapot Lyn Hamilton! –kiabáltam el magamat, többen is megbámultak, ahogy pedig gondoltam barátnőim már oda kint álltak és engem néztek.

-Örült vagy! –kiabált oda Ana Cristina.

-Nem neked van a szülinapod! –emlékeztettem.

-Nicole Hilton ez nem volt jó buli! –hadonászik Lyn, és besiet a szállodába, Ana Cristina csak a fejét rázza, én meg nem értem mi a bajuk! Szerintem vicces volt, amit véghez vittem, és semmi, de semmi okuk nincsen panaszra! Vicces voltam és kész..

 

Ana Cristina Rivera Hill.

Nicole most aztán tényleg elvetette a sulykot, azt hitte vicces lesz az, amit tesz? Semmi, de semmi másra nem vágyót Lyn, mint egy normális születésnapja, egy egyszerű hátköznapira. Nem szeretett volna Partit vagy feltűnést, de persze, hogy Nicole újra bele trafált..

„-Szóval mikor legyen a Buli? –kérdez rá vagy századszorra Nicky.

-Értsd meg Evelyn nem, akarom semmiféle Bulit! –írom tovább a dolgozatomat.

-De hát egy szülinap nem szülinap buli nélkül! –ül le durcásan a székbe.

-Ez van. –sóhajtok fel, és próbálnék koncentrálni a dolgozatra, de erre semmi esély, mert Nicole folyamatosan ott fujtat.

-Abba hagynád? –lesz elegem és dörrenek rá.

-Nem értem mi bajod! –tetteti az értetlent.

-Megőrjítesz! –állok fel, és a laptopomat magammal vive indulok ki a szobából –Tudod nem is nekem kéne ki mennem, mert ez az Én szobám! –csapom be magam mögött az ajtót..”

Persze, hogy talált magának embert, és szervezett egy Partit, amire elráncigált minket, Lyn úgy tett, mintha élvezné, bár egyáltalán nem így volt, egész este azt a pillanatot várta, hogy végre leléphessen, az emberek, akik körülötte voltak ismeretlenek voltak számára, ahogy nekem is. Mint később kiderült Nicky az Interneten hirdette meg a bulit, ezért volt a sok ismeretlen.

Sebastian Vettel.

-Heikki mikor jön meg? –nézzek az órámra, ami már ebédidőt mutat.

-Nem tudom! –szólal meg a másik szobából álmosan Kimi.

-Miért nem tudod? Nem te mondtad, hogy valami dolga van.. Akkor meg miért nem tudod, hogy mi az? –faggatom ki, talán a kelleténél is akaratosabban.

-Sebi fiú leállnál? –lép ki farmer – póló összeállításban a szobából.

-Nem! –dobbantok egyet a lábammal, mire csak kinevet –Mit nevetsz? –vonom fel a szemöldökömet.

-Olyan vagy, mint egy ötéves! –kacsint rám, és már ott sincs.

Remek öt éves, ha öt éves vagyok, akkor jogomban áll egyfolytában azt kérdezni, hogy mikor jön meg Heikki, azaz Kimit könnyen az őrületbe tudom kergetni! Utána sietek, és kezdem is mai programomat.

-Te Kimi, Heikki mikor jön meg? –hangzik elsőre a kérdésem, és tudom ma még vagy ezerszer rá fogok kérdezni!

Rich and Famous 13.

Sziasztok! :) 

Lám meg is hoztam Nina történetének a folytatását. 

Remélem pár hozzászólással megjutalmaztok majd! ;)

Holnap pedig hozom a Love in the Alps. Folytatását. :D 

Most pedig Jó Olvasást Kívánok Nektek! :) 

xx. Mercii. 

Nina.

A paddock maga volt a nyüzsgés, valami rettentő furcsa volt, hogy mennyien kíváncsiak voltak a Száguldó Cirkuszra.

A box –ok közt sétálgatva arra gondoltam mi lett volna, ha..

Ha másként alakul az életem. Esetleg nekem is Forma 1-es barátom lett volna, mint Ritának. Milyen lenne most az életem? És, ha én találkozom előbb Kimivel? Most én lennék vajon Rita helyébe? –erre a gondolatomra fel nevettem. Én soha nem esnek teherbe annyi, idő után. Mondjuk már egy éve, együtt vannak, de akkor is..

Egy évrettentő rövid idő! Szinte meg sem lehet egymást ismerni! Vagyis nem tudom! Hisz Rita soha nem ugrana a mély vízbe! Ismerem Őt, tudom.

A Red Bull előtt nem akaródzott megállni a lábam, pedig még Sebet is láttam, aki kérlelően pillant felém, de én tovább sétáltam. Most nem volt kedvem hozzá, még le kell, hogy nyugodjak!

Helyette tovább sétáltam és ennek meg is lett az eredménye. Megláttam a Lotus –nál Kimit, bár nővéremet sehol sem láttam, tudtam, hogy Räikkönen az, aki meg tudja mondani, hogy hol van!

-Hello Kimi. –állok meg előtte mosolyogva, és lehúzom szememről a napszemüveget.

-Nina. –lepődik meg- Te mióta vagy itt? –kérdez rá. Räikkönen stílusa számomra egyenlő volt a bunkóval, sajnos nem tudtam vele mit kezdeni!

-Az most teljesen mindegy. Helyette azt mond meg, hogy hol van a nővérem! –pirítok rá.

-Én a helyedben visszavennék! –áll elém.

-Én a helyedben megmondanám, hogy hol van Rita. –léptem most én közelebb és álltam a nézését.

-Kemény vagy! –mosolyodik el, és hirtelen puszit nyom az arcomra. Ez tényleg Kimi volt?

-Öhm oké.. –zavartságom elég nagy, de próbálok túl lépni rajta.

-Rita hátul van. –suttogja a fülembe, a hideg is kiráz, de, hogy jön ő ehhez? A nővérem pasija rám mozdult volna? –enyhén sokkos állapotban megyek megkeresni nővéremet.

Mikor végre rá akadok, mosolyogva ölelem át, természetesen vigyázva rá, hisz már valamennyire látszódik a pocakja. –Hello kis ember! –integetek a hasának.

-Hogy kerülsz ide? –ülünk vissza az asztalhoz.

-Ez hosszú, a lényeg az, hogy én magam sem tudom, de minden oké. –nevetek fel.

Rita.

Húgomnak e kijelentése után hosszú csönd következett. Nem szólt semmit sem, csak nézett maga elé és merengett, hogy min? Fogalmam sincs. Hogy akartam e tudni? Nem tudom. Minden olyan zavaros volt körülötte. Ő volt Nina Ricci akit mindig is rejtélyek, és titokzatos dolgok öveztek, akinek a múltja nem volt tiszta, egyenesen sötét volt.

Mégis mit kérdezhettem volna meg tőle? Hogy mi baja? Nem.. Én soha nem kérdeztem rá. Megtanultam már a leckét. Ha rákérdezel nála, mi gyötri a lelkét, nem válaszol. Magától kell megnyílnia és elmondani a panaszát, azt, ami bántja –ha van olyan.

-Miért teszem azt, amit? –szólalt meg hirtelen és elsőre nem is fogtam fel, amit kérdez.

-Hogy? –nézzek rá bűnbánóan –afféle bocs, hogy nem rád figyeltem tekintettel.

-Miért kell nekem ezt az ördögi játékot űznöm? Miért vagyok ilyen? Miért nem elég nekem egyetlen egy férfi, az, aki szeretne. De nézz rám Rita – áll fel hirtelen – Én nem érem be ennyivel. Nolan Ross a férjem, aki egy gazdag jó pasi, nők millió lennének a helyemben, ehelyett Én mit teszek? Veszekszek vele, ott hagyom csak úgy..

És itt van Sebastian.. Amikor először találkoztunk mélyen megbántott, de mikor bocsánatot kért, egy teljesen más férfi állt előttem, egy olyan, akiről kislányként álmodoztam. A szőke herceg fehér lovon, a tökéletes pasi. De nem.. Nekem Ő nem volt jó, ehelyett játszottam vele, majd hozzá mentem Nolan –hez. Aki lehet, hogy bunkó, de Én tudom, hogy Ő tényleg szeret, és érez irántam valamit, és Én is érzek iránta valamit.. Az a férfi, akire tinédzserként vágytam, a bunkó külső, szeretett teljes belsőt takar! –szemeiből már a könnyek folytak. Még soha nem láttam ilyennek, pedig már huszonhat éve a húgom. Most mégis egy másik lány állt előttem. Egy olyan lány, aki nem Ő volt. Nina soha nem volt ilyen. Talán most végre rájött.. Rájött arra, hogy amit tesz butaság?! Megállapodott, neki a házasság egy időben szent és sérthetetlen volt, majd jött a nagy változás, és kit érdekel, ha házas! – ’Csak az foglalt akin fekszenek!’ –és többé már nem azt a kislányt láttam. A kislány helyét átvette egy kemény és céltudatos ifjú hölgy. Fiatal volt és bohém, mégis tudta miről beszél. Most pedig.. Itt volt ez a nő, aki teljes kétségbe esésében a terhes nővéréhez menekült. Nekem kellene segítenem neki? Menni fog ez nekem? Képes vagyok Én erre?

-Nina! –húzom oda magamhoz, hogy fejét az ölembe hajthassa, és elkezdem simogatni a fejét- mikor kislányok voltunk és írt, mindig így nyugtattam meg –Nem lesz semmi baj oké?- próbálom azt suggalni, hogy nem lesz semmi baj, minden rendben lesz, de ha Én magam sem tudom, hogy rendben lesz e akkor mégis Ő honnan tudná? Csakis egy illúzióba tudom őt hajszolni. Ide talán Emily kellene? Ő mindig megmondja az igazat, még ha fáj is, de Én erre nem vagyok képes!

-Szerinted, nem kellene megkeresnem Sebet? –emeli fel a fejét, és törölgeti le szemeit.

-Nina nem tudom, hogy ez jó ötlet e.. –válaszolom neki, hisz Seb nem egyedül jött ide..

-Miért? –lepődik, meg és már táskáját emeli fel.

-Nina.. Figyelj, ülj ide vissza. –paskolom meg magam mellett a helyet.

-Jó nekem itt is. –akaratoskodik.

-Jó oké. –adom be a derekamat- Szóval Sebastian –nak van egy több éves kapcsolata, és szereti a lányt, Hanna vele is él Svájcban, csak Te soha nem vetted észre, a múltkor meg azért nem láttad, mert épp a szüleinél volt. Hogy Seb pár hónapja miért csókolt meg, vagy hogy mit akar tőled nekem fogalmam, sincs. Csak azt tudom, hogy Hanna és Seb már a Gimnázium óta egy pár, és egyszer Hanna lesz Sebastian felesége. Nina.. Ne tedd! –muszáj volt el mondanom neki az igazat! Ki tudja, hogy Vettel mikor mondta volna el, vagy miért nem mondta eddig. Talán Ő maga is megbánta azt a csókot, de nem tudta, hogyan mondja el a húgomnak..

-Ezt nem hiszem el! –kap a fejéhez Nina, és eszeveszett tempóval siet ki a kis helységből.

Nina.

Sebastian végig a szemembe hazudott! Nem mondott igazat. Persze, hogy nem volt ott az esküvőmön! Biztos Hanna –val volt, egészen biztos.. Szereti azt a lányt, és velem meg játszik? Milyen ember ez? Mit képzel magáról? Azt hiszi, hogy csak azért, mert Ő Sebastian Vettel, a Világbajnok megtehet mindent?

Azonnal a szobámba siettem, és minden ruhámat bedobáltam a bőröndömbe, közben a netten foglaltam jegyet Bécsbe. El kell innen mennem, haza kell mennem! Nekem kell az otthonom, kellenek a szüleim, az otthoni környezet, csak a képes megnyugtatni. És mily ironikus, ha bármivel megbánt Sebastian Vettel, én azonnal haza menekülök!

A jeget lefoglaltam, közben Nolan -t hívtam, de nem akaródzott felvenni a telefont így egy üzenetet írtam neki.

Egy kézipoggyászba beleszórtam pár melegebb ruhát –lehet, hogy itt Indiába meleg van, de oda haza nincs!

Mivel a gépem még ma este megy, így miután összepakoltam fogtam magam, és elhagytam a pályát, a bejáratnál ledobtam magamról a belépőmet, és ott hagytam mindent. Azt, amiért jöttem, azt, akiért jöttem!

A reptérre érve még rengeteg időm volt, így megebédeltem, meg ittam vagy három csésze kávét, újságok tömkelegét vettem meg, és olvastam el.

Mikor végre bemondták a járatomat boldogan ugrottam fel helyemről, és indultam meg a Terminál felé.

Még a gépen át öltöztem, hisz Indiában lehet, hogy elképesztő a forróság, de Október lévén Bajorországban már hűvös az időjárás, el kél a kabát is! 

 

Bécs.

Mikor végre leszállt a gépem el sem akartam hinni, hogy Osztrák földön járók. Mindig is imádtam az országot, az embereket, a Népet. Jó volt itthon lenni, bár tudtam, hogy hosszú út vár még rám! Bécsből taxival vitettem magamat Passau –ba és egyáltalán nem érdekelt, mennyit kell majd fizetnem az útért.

Haza érve újra a szülői ház tárult elém, az a hely, ahol mindig azt érzem, hazatértem! Sokszor gondolkodok el rajta, talán soha nem kellett volna innen elköltöznöm!

A taxit kifizetve, indultam meg a bejárat felé, mikor, pedig benyitottam beszélgetés zaja, és nevetés ütötte meg fülemet. Beljebb lépve letettem a bőröndömet, és a nappaliba indultam.

-Hahó! –léptem be a tágas szobába.

-Na végre, hogy megjöttél! Elképzelni sem tudtuk merre jársz. –mosolyog rám és szid le egyszerre anya, és odasietve átölel.

-Ezt most nem értem. –ingatom a fejemet.

-Nolan mondta, hogy összevesztetek, és eljöttél, majdhogy írtál neki, tudod Ő előbb ideért.. –mutat a nappali túlsó felébe apa, ahol ott ül Nolan. 

-Nolan? –lepődök meg, de egyszerre el is mosolyodok. Ő itt van, ide jött, és Ő tényleg valódi, nem hazudik, nem olyan, mint Ő volt… 

Love in the Alps 1.

Sziasztok! 

Íme itt is lenne az Új történet ELSŐ fejezete! :) 

Remélem el fogja nyerni a tetszéseteket, és kapni fogok hozzá kommenteket! ;) 

A folytatás csakis RAJTATOK múlik! :D

xx. Mercii. 

Lyn Hamilton.

-Evelyn Hamilton! -hallom meg a nevemet, és felnézek a temérdek írat közül -Evelyn! -hallom újra, mire az ajtóba pillantok, és meglátom az ajtóban állva két legjobb barátnőmet. Név szerint Nicky Hilton és Ana Cristina Rivera Hill. Még a Főiskolán ismerkedtem meg velük, mind hárman Londonba jártunk. Nicky Los Angeles- ből jött, míg Ana Cristina Svédországból. Én magam azért választottam Nagy Britanniát, mert félig Brit vagyok, Németországban pedig nem szerettem volna maradni. Világot szerettem volna látni, megismerni embereket, utazni, erre pedig fiatalként meg volt a lehetőségem- nem, mintha most olyan öreg lennék!

-Nicky, Ana Cristina! -álltam fel egyből az asztalomtól, és a két lányhoz siettem akik mosolyogva öleltek át.  Már jó rég nem találkoztunk, hisz ők a Diploma után haza utaztak. Ana Cristina Svédországban alapított Céget, míg Nicky tovább élte az életét a család vagyonán. Meg volt az amit világ életében kért tőle az édesapja le Diplomázott, hogy miként az már más dolog..
-Mikor is leszel kész? -lép az asztalomhoz Nicky és alaposan végig nézi a papírokat amik ott hevernek.
-Nem sokára. -ugrok oda egyből és én magam kezdem el rendezgetni azokat- Még elpakolok és utána indulhatunk is! -kacsintok rájuk. Én magam jelenleg az édesapám Németországi Ügyvédi Irodájánál dolgozom. Jogot tanultam, bár sosem ez volt az álmom, de apám miatt mindenre képes voltam. Mondhatjuk akár az is, hogy behódoltam neki, de ilyen voltam kislányként. Ma már nem tenném, de nincs mit tenni. Lépni nem merek, talán az tart vissza, hogy ha kilépek, és hagyok mindent, bármire képes.. Talán még a családi vagyonból, akkor pedig mindent a mostoha anyám, és annak a lánya kapna, ami nekem egyáltalán nem tetszene.
-Mehetünk is. -állok fel, és a kabátomért nyúlok ami mindez idáig a fogason lógott  hiába Decemberben elég hideg van, és nem szeretnék agyon fagyni!

Nicky Hilton. 

-Hová is megyünk pontosan? -pillantok ki a kocsi ablakán. már jó ideje utazunk, oké értem én kocsival megyünk, de akkor is a lábam zsibbad, Ana Cristina szája meg be nem áll. Nem akarok én megörülni!
-Nicky nyugi. Mondtam már, hogy nem sokára. -nézz rám kérlelően Lyn. Gondolom már őt is megőrjítette dilis barátnénk a hátsó ülésen.

Az út elég sokáig tartott, de mikor végre kiszállhattam a kocsiból, megkönnyebbülve fújtam ki a levegőt, és kezdtem el óvatosan lépkedni a havon.
-Hideg van! -húztam magamon jobban össze rövid kiskabátomat.
-Remélem hoztál valami melegebbet is! -lépett a csomagtartóhoz Lyn, és a csomagjainkat kezdte kipakolni.
-Szerinted annyira szőke vagyok? -húzom fel szemöldökömet. Természetesen volt nálam melegebb ruha is, legalábbis nagyon reméltem, hogy van nálam!


Ana Cristina Rivera Hill.

Sokan hiszik, hogy Én vagyok hármunk közül a legörültebb. Talán van benne valami. Lyn inkább az a komoly, és megfontolt lány, mindig józan ésszel dönt. Nicole már más.. Ő az örök buli királynő, akinek pár éve még azt jósolták, hogy huszonöt évesen elvonón köt ki, ehelyett itt van és semmi baja. Én pedig.. Szeretem az extrém sportokat, ahogy az ilyesféle helyzeteket is. Svédországban rengeteg téli sportot megkedveltebb, ez pedig úgy gondolom, csak az előnyömre vált.

-Nos akkor mehetünk? -mosolyog ránk Lyn. Mivel hármunk közül egyedül Ő beszél németül, így előre engedjük, és hagyjuk, hogy intézkedjen. Egyébként is Ő az ügyvédnő, neki jó a beszélőkéje. Használja csak! Én meghúzódok a háttérben, a feltűnősködés nem nekem való, persze Lyn sem szereti annyira, csak ha muszáj. Bezzeg Nicky! Ő imádja a csillogást, ha Ő lehet a középpontban.
-Menjünk. -fogom meg a bőröndöm és kezdem magam után húzni, közben pedig Nicole karjáért nyúlok aki, épp teljesen elbambult. Rosszabb esetben azt sem tudja, hogy a földön van e vagy se!
-Hmm? Mi van? -nézz ki hatalmas kerek napszemüvege alól, szerinte azért kell, mert vakítja a hó.
-Megyünk be!- utatok az épületre.
-Ja jó! -villant egy ezer wattos mosolyt, hófehér fogaival, és megindul előttem a -jobb esetben- tíz centis magassarkújában.


Sebastian Vettel.

-Akkor tehát?- járatom tekintettemet Kimi és Heikki arca között. Úgy volt, hogy elmegyünk síelni, de Mark -Kimi edzője- lemondta, így a fiúk nem nagyon akaródzanak menni -Srácok ne már!
-Hé kölyök nem nyávog! vág hozzám Kimi egy díszpárnát.
-Nem dobálózik! -dobom vissza, persze Ő reflex szerűen elkapja, míg engem az Ő dobása, arcon talált.
-Álljatok le! -szól ránk edzőm- Tisztára olyanok vagytok, mint a két évesek, vagy még rosszabbak is! -szid le minket.
-Igenis apuci. -szalutálok előtte, mire most Ő vágja hozzám a párnát, ám ezt már sikerül elkapnom.
-Ha Sebi fiú lenyugszik akár el is mehetünk, de csak holnap után. -adja be a derekát Heikki.
-Miért csak két nap múlva? -vonom kérdőre, és igen talán gyerekesen hangzik. De én már igenis ott akarok lenni!
-Nem nyávog, az meg magánügy! -zárja le a témát Kimi. Amit pedig Ő mond az úgy is van..

Love in the Alps.

Ana Cristina Rivera Hill, Nicky Hilton, Lyn Hamilton. Három olyan lány, akiket a közös választás hozott össze, az élet. Mindhárman a Londoni  Főiskolára jelentkeztek, ahol végül le is Diplomáztak. Mindhármuknak meg volt az oka oda menni. 
Ana Cristina minnél távolabb akart lenni, attól a lánytól aki oda haza Svédországban volt, végre egy kicsit elszabadulni. Nicki ott akarta hagyja LA-t az Államokat, a családját és tombolni akart, az apa szigor nem ért el Angliáig. Lyn Hamilton egyszerűen csak azért jelenezett az iskolába, mert jó híre volt, félig Angol lévén pedig szívesen ment tanulni a Sziget Országba. Itt kötöttek örökre szóló barátságot, hála a sport szeretetüknek. Most évek múltán is elválaszthatatlanok, még ha más-más országban is élnek. Ám most újra találkoznak egy közös Nyaralás keretein belül, ahol aztán nem várt helyzet elé állítja őket a sors, és eddigi életük megváltozik. 
Az Osztrák Alpokba mennek síelni, ahol össze futnak három nem mindennapi sráccal, akik mindhármukból mást váltanak ki. 

Sziasztok! 

Nos ez a kis szösszenet lett volna, egy Újabb Történet Bevezetője. 

Ha minden jól megy még a hétvégén tudom hozni a Folytatását, és a Rich & Famousnak is! ;) 

Nem tudom milyen hosszú lesz  ez a Story, lehet rövidebb,mint az eddigiek. Hisz ez egy Téli történet lesz. :D 

MINDENKINEK BOLDOG MIKULÁST! :D

puszii. :*

Andy és a Száguldás - Végszó.

Sziasztok! 

Egy igen laza nap után.. Nem is értem miért kellett iskolába menni.! -.-'

Összvissz hatan voltunk! xD 

Szóval itt is vagyok, és meghoztam a Befejezést, amivel LEZÁRUL a történet. 

Ha írtok komit leírnátok MI tetszett a legjobban a Történetben!? KI VOLT A KEDVENC SZEREPLŐ?
Előre is köszönöm. Jó Olvasást. :)
(A csillaggal jelölt évek 2012-től teltek el.!!!) 

xx. Mercii.

*3 év múlva*

Milyen az életünk egy babával? Ugyan olyan, mint volt. Most azt hiszem, még jobban szeretjük egymást, mint eddig. Sam, Ashton, és a mi gyermekünk, majdnem egyszerre nőnek fel. Boldogok vagyunk, és erre minden okunk meg van.

Sebastian 2013- ban megszerezte a negyedik Világbajnoki címét, majd a 2014-es idény nem valami jól sikerült neki, de azért ott volt a második helyen! Ám ebben az évben, 2015-ben újra világbajnok lett! Újabb két világbajnoki cím, azaz már ötszörös világbajnok, a férjem, a szeretőm, a szerelmem, a gyermekem édesapja.

A kislányunkkal folyamatosan kint vagyunk minden futamon, és szurkolunk az édesapjának. Veronica angyali kislány, és az édesapja a mindene, Roney egy boldog csalás szeme fénye!

Ashton –nak és Célia –nak kisfiúk született, aki az Andrew nevet kapta, Grace –nek és Sam- nek pedig lányuk született, aki a Daniela nevet viseli.

Heikki és Sonja pedig.. Nos ők ketten a se veled, se nélküled kapcsolatukkal, mindenkit kikészítenek, de attól még nagyon szeretik egymást.

*7 év múlva*

Roney a junior gokart bajnokságban indult el, ami mindenkit meglepett, de ahogy Ő mondta. Oda akar kerülni, ahol az édesapja van, oda, ahol az édesanyja volt, a Forma 1-be! Ehhez, pedig minden tehetsége meg van.

Három éve, pedig megszületett a második gyermekünk is, aki kisfiú lett, és a Scott nevet kapta. Őt ez az egész versenyzés dolog nem igazán érdekli, és mivel én Roney –val járok a bajnokság futamaira, Seb, pedig a Király kategóriában kép viselteti magát még mindig, ilyenkor Scott a nővéreméknél van. Már most tanítgatja Teddy, mert az, az ütő komoly jövőt jelenthet a számára. Egyáltalán nem csodálom, hogy a férjem még mindig ott van a Forma 1-ben, hisz már hatszoros világbajnoka a sportnak. Silver és Teddy kislánya, pedig már egy éves, és épp oly édes, mint minden kisbaba.

*10 év múlva*

Én magam három évre visszatértem a versenyzéshez, egy évre az Indybe, kettőre, pedig a Nascarba, mindhárom évem alatt én lettem a Bajnok. Büszke voltam magamra, hogy nem egy mai csirkeként, két gyerek után is tudtam nyerni!

Ám volt valami, ami fontosabb volt a versenyzésnél, ami miatt végleg ott hagytam a pályát, ez, pedig a harmadik terhességem örömhíre volt. 2022 Szeptemberében megszületett a harmadik gyermekünk, a második kislányunk Kiley.

Ekkor már Heikki is hajlandó volt beadni a derekát, és megkérte Sonja kezét, gyermekük még nem volt, véleményem szerint Sonja arra várt, hogy Heikki végre eljegyezze, mert neki ez volt a fontos. Ebből tudta, hogy Heikki komolyan gondolja vele, ténylegesen.

Az én Sebastianon ekkor már a Ferrari színeiben versenyzett, és újabb két világbajnoki címet zsebelt be, ezzel Michael rekordját is megdöntötte, nagyon boldog volt az öreg, hogy sikerült ezt elérnie Sebasnak. Silver rá tudta venni Teddy –t, hogy legyen egy második gyermekük is, aki ezúttal fiú lett, így van egy Sandra nevű lányuk, és Damien nevű fiúk.

*15 év múlva*

Roney tizenöt éves, és egyre feljebb jut, jelenleg az a célja, hogy bekerüljön a Forma 3-ba. Scott tizenkét éves, és a tenisz bejött neki, egyre jobb és jobb, ő is sorra nyeri a Junior bajnokságokat, amiért mi nagyon büszkék vagyunk rá. Kiley még csak öt éves, de már most tudni, hogy őt a sportok egyáltalán nem érdeklik.

Én, pedig csak nekik, a gyermekeimnek, a családomnak élek. Sam- nek és Grace- nek, Célia –nak, és Ashton –nak is megszületett már a második gyermekük, és Sonja is végre szült egy babát, és míg ő csak az elsőt, addig a nővérem a harmadik gyermeküket szülte, meg aki lány lett, és az Anna nevet kapta meg.

*21 év múlva*

Roney elérte a célját, a Forma 1-ben tesztpilóta, és már ez boldoggá teszi. Scott fiúnk az Európai, és Amerikai versenyeket is sorra nyeri, kiváló csillaga lehet a tenisznek.

Kiley mindene a tanulás, ő nem olyan, mint a többiek, de épp ezért különleges a számunkra. Sokat jár a testvéreimhez Amerikába.

Míg Silver és Teddy három gyermeket hozott össze, mi addig kettővel többet, mikor újra terhes lettem, már csak azért is gondoltuk, hogy miért ne, mert mindkettőnknek három testvére van, és mindig is nagycsaládot szerettünk volna, ami össze is jött, hisz a terhességemből nem egy, hanem két baba született, az ikrek, akik már négy évesek –Tiara és Rob.

*30 év múlva*

Úgy döntöttünk Sebbel, hogy alapítunk egy közös Forma 1-es, csapatott, aminek az egyik versenyzője a lányunk Roney lett, míg a másik pilóta, egy fiatal Német tehetség.

A lányunk már harminc éves, és mi sem vagyunk egy mai pár. Roney –nak van egy vőlegénye, akit még anno a Forma 2-ben ismert meg, de a fiú inkább a Rallyt választotta. Scott fiúnk a többszörös, Világ- Európa- és Amerikai bajnokteniszező, huszonhét éves, de már rengeteg sikert ért el. Nős, és nem is olyan rég született meg az első gyermekük, azaz nagyszülők vagyunk, borzasztó belegondolni, hogy repül az idő, és mi már milyen vénnek vagyunk!

Kiley húszéves, és ahogy azt elhatározta a Gimnáziumban, a Harvard Egyetemre jár, és Jogot tanul. Rob és Tiara, pedig a Svájc egyik legjobb Magániskolájában tanulnak.

Grace és Sam két gyermeke: A 30éves Daniela Clark, és a 22éves Loretta Clark, akik a versenyzői pályát választották maguknak, és az apjuk nyomdokaiba léptek, a motorversenyzést választották.

Heikki és Sonja csak egy gyermeket akart, valahogy ők sosem vágytak a nagycsaládra, egyetlen gyermekük a 15éves Thobias Houvinen.

Teddy és Silver, ők voltak azok, akik soha nem gondolkodtak a gyerekvállaláson, végül mégis lett neki, nem is egy, hanem három! Ráadásul, még egy közös terhességünk is volt!   Anna Montgomery (14); Damien Montgomery (20); Sandra Montgomery (26).

Célia és Ashton két fia, akik szintén a Sportot választották, bár ez egy ilyen család!

Andrew (Drew) Clark (30) Nascar versenyző. David Clark (25) Amerika Focista, a Dallas Cowboys csapattagja.

És végül a mi kis családunk..

Veronica (Roney) Clark – Vettel (30) Forma 1-es versenyző, menyasszony.

Scott Clark – Vettel (27) Teniszező, nős, egy gyermek.

Kiley Clark – Vettel (20) Harvard Egyetem Hallgatója.

Tiara és Robert Clark – Vettel (13) Svájci Magániskola tanulói.

Én sosem tudtam megbocsátani a szüleimnek, azt, amit velem tettek.. Tehát nem békültem ki velük, nem bánom, hogy a gyermekeim nem ismerik őket.. Hisz Ők nem is tudtak volna, igazi nagyszülők lenni.

 Az Én történetem is lezárult, boldog befejezést kapott, ahogy azt kellett.. 

Daniela Clark.

Loretta Clark. 

Thobias Houvinen.

Sandra Montgomery. 

Damien Montgomery.

Anna Montgomery. 

David Clark.

Andrew 'Drew' Clark. 

Veronica 'Roney' Clark - Vettel.

Scott Clark - Vettel, és családja.

Kiley Clark - Vettel.

Rob & Tiara Clark - Vettel.