Sziasztok!
Új fejezet!
A vége hát.. Eléggé függő! :)
Komit. :D
Puszii.
Nekünk jutottak a Világ legjobb barátai. Collin kivett szabadságot, hogy Négy Teljes Napot együtt tudjunk tölteni Salt Lake Cityben. Mi hárman síelni fogunk. Daniellának pedig szigorúan tilos! -Collin megtiltotta neki, és a babának! Pedig szegény lány annyira szeretett volna.
Szóval most a Martinez magán gépen ülünk útban Utahba.
És hogy miért pont Utah?!
Mert ez a hely a hegyekben van és fantasztikus Sí Paradicsom.
Mert Collinék cége Tulajdonában van az egyik Hotel! -Ragaszkodott hozzá, hogy ide jöjjünk.
Én ennek örültem is, mert nagy álmom volt eljutni ide, és itt síelni.. Síelni mi?! -Szegény srácok azt hiszik, hogy majd velük fogok síelgetni. Pedig NEM.Én Snowboardozni fogok. Ennyi nekem is kijár, ahogy Sebnek is a Száguldás a Forma 1-ben.
Két órával később már a csodás hotelszóbankán pakolásztam mikor kopogtat. Seb nyitott ajtót a nyakig meleg cuccba öltözött Daniellának és a kevésbé felöltözött Colnak.
Fél órával később találkoztunk velük újra a halban. Már mi is fel voltuk öltözve a "síeléshez".
A kölcsönzőnél mindenki választott magának megfelelő lécet. Kivéve Danielát és engem.
Én ugyanis a snowboardok között válogattam. Amint megtaláltam a tökéletest el vettem.
A pályán Seb és Col nagyokat nézett rám.. Nem értem miért!? Azért, mert snowboardozok?! Tényleg..?!
-Nem úgy volt, hogy síelünk?! -nézett rám Seb.
-Lehet hogy ti igen, de én nem. Semmi kedvem léceken csúszni, úgy hogy én most megyek. -pattantam rá a deszkára, rácsatoltam magam és már mentem is. Még vissza néztem a srácokra akik csak néztek. Daniela pedig jót mosolygót az egészen!
A pályák közt siklottam és élveztem a száguldást, a havat a fehérséget.. És ezt az egészet!
Végre elmenekülhettem a gondok elől. Nem kellett megjátszanom magam. Az lehettem aki.
Nem kellett arra figyelnem, hogy mikor törik össze körülöttem még valaki.
Nem volt se Lily, se Ron (apa) , se Hanna. Csak ÉN és a Száguldás.
Három órával később keveredtem vissza a szállodába. Sebastian a szobában feküdt az ágyon és valamibe bele volt merülve, ám amikor benyitottam egyből felült.
-Tudod hogy aggódtunk érted! Azt sem tudtuk hová tűntél, már rég megakartunk keresni! Daniella állított le minket! -kezdte a prédikálást, de én hamar leintettem.
-Kösz erre nincs szükségem. Te ki éled magad a Forma 1-ben én meg itt éltem! Úgy hogy legyen elég ennyi. Oké?! -néztem rá. Ő csak megforgatta a szemeit és vissza feküdt.
Levetkőztem és bementem a fürdőbe, ahol csináltam magamnak egy nyugtató fürdőt és egy órán át áztattam magam. Majd kerestem magamnak egy ruhát és felöltöztem, sminkeltem, hajat csináltam és mikor mindennel kész voltam kimentem.
Sebastian is fel volt már öltözve, mert úgy szólt az esti program, hogy részt veszünk egy fogadáson a barátainkkal.
A fogadás a szálloda nagy termében volt. Mindenki igazán csinos volt, Daniellával az élen, aki egy nagyon csinos ruhát viselt, enyhén kihangsúlyozva a pocakját. (amit sehogy sem tudott volna már rejtegetni) én sikeresen össze futottam pár ismerősömmel..
Teddel és Maggievel együtt jártam iskolába még Németországban. Ted apa egyik barátjának a fia volt, nagy elképzelésük volt, hogy mi ketten majd egyszer együtt leszünk.. Legalábbis nagyon ezen voltak, de amikor Ted az egyik Partira Maggievel érkezett mindenki elképedt (legalábbis a szüleim). Mint megtudtam azóta is boldogok, és van két gyermekük, Miamiban élnek és boldogok együtt.
-Sebastian. -mentem oda partneremhez. -Szeretnék bemutatni neked valakiket. -mosolyogtam rá, majd beszélgető partneréhez fordultam. -Elnézést de el kell rabolnom az urat. -mosolyogtam a velem szemben álló férfira és már ott is hagytam.
-Ted. -léptem a férfi mögé. -Ő itt a barátom Sebastian Vettel. -mosolyogtam. -Seb ő az egyik barátom Ted Vanderway.
-Helló örvendek, nem is tudtam, hogy Nikolának egy Csoda Gyerek a barátja.
-Ted! Hagyd abba, Ő nem csoda gyerek csak sikeres, és Ő a Németek egyik büszkesége. -szólt rá felesége. -Maggie vagyok Maggie Ryan-Vanderway.- nyújtotta a kezét Sebastian felé. -Ennek az idiótának a felesége. -én itt nevettem el magam. Mindig is tudtam, hogy viccesre veszik egymást, de hogy ennyire!
A Fogadás kellő kép kifárasztott mindenkit. Fáradtan zuhantunk be az ágyba és aludtam el Szerelmem karjai között.
-Szeretlek. -suttogtam még el. Válaszkánt kaptam egy "Én Is -t". De ezt már csak fél álomban hallottam.
A reggel hamar megérkezett és én nem igen örültem neki.
Fel keltem a hajam felkötöttem felöltöztem és lementem reggelizni, úgy voltam vele, ha már Én nem tudok aludni akkor nem keltek fel senki mást.
Lementem és össze futottam Teddel és Maggievel így velük reggeliztem, felidéztük a rég múlt történeteit és jókat nevettük egy egy gyermek csínyünkön, egy egy rosszul alakult Szülinapon. Végül a Suli Bálon, ahol "én" voltam Ted kísérője, legalább a szüleink így tudták a Limoban cseréltünk párt.
Az Én kísérőm Ted legjobb barátja volt, az akkori barátom, Dean.
Furcsa ha rágondolok elkapnak a régi érzések. Olyan mintha még indig velem lenne..
Azt hiszem ez azért van, mert velem lettem nővé, vele voltam először. Sokszor jut az eszembe, ennél már csak az a rosszabb, hogy néha-néha akkor is amikor Sebbel vagyok.
Most, hogy újra itt van Maggie és Ted eszembe jutott mi lett volna, ha..
Ha nem megyünk vissza Magyarországra. Akkor vajon mi is együtt lennénk még mindig?!
Lennének közös gyerekeink?! Egy szép házunk, nagy kert, kutya, cica minden?!
Ezt valahogy Sebastiannal nem tudom elképzelni.. Ő sokat utazik és az év 365 napjából kb. 60-at van otthon, vagy éppen lenne otthon. Szeretem, de akármennyire is szeretem furcsa lenne..
Nem lehetnék mindig vele, nem utazhatnék mindig, Ő pedig nem lenne mindig mellettem!
Miután megreggeliztünk fel mentem a szobánkba, de csak egy cetli várt.
"Gyere a Nagy Sziklához 10:00-re!"
Furcsa volt. Seb nem szokott ilyen egyszerű szöveget írni. Ránéztem az órámra ami kilencet mutatott, elkezdtem készülődni, mert a Nagy - Szikla a Hegy túlsó végén volt.
Mire összekészültem negyed tíz volt.
A felvonóval mentem fel a hegyre, onnan pedig gyalog folytattam utamat a havas tájon..
Minden nyugodt, csendes és békés volt. Olyan megnyugtató!
Pontban tízre érkeztem meg a Sziklához. Először semmi nem tűnt fel, de rá jöttem, hogy túl nagy a csend és, hogy valami nem stimmel!
A következő pillanatban már Hanna és Lily állt körém.
-Hiányoztunk?! -nevetett fel Lily.
-Mit akarsz?!
-A halálod. -felelte Hanna.
-Tudod nekünk nem jó, hogy életben vagy. -nevetett fel Lily.
-Pontosan. -helyeselt a szőke.
-Nekem kell az apád és te el akarod tőlünk venni a vagyont. Nem szép dolog kicsi Mary-Ann. -nevetett Lily.
-Nekem pedig Basi kell, hiányzik és te vetted el tőlem! -szólt Hanna, és közeledni kezdtek felém.
-Mit akartok?! -kérdeztem hajszál vékony hangon. Kezdtem félni, ha ezek örültek abból semmi jó nem származhat a javamra!
-A halálod! Itt és most! -nevettek fel együtt. Remegni kezdtek a végtagjaim, kezem-lábam.
Féltem, nagyon féltem. Mi lesz akkor, ha ezek begolyóztak én pedig meg fogok rendszerint itt és most halni!
Hátrálni kezdtem,de alig pár méter múlva ott volt a több száz méter mély szakadék..
Miért így kell nekem meghalni..?! -tettem fel a kérdést.
Vajon ez lesz életem utolsó mondata..?!
Szia! Na ne viccelj már velem! Én itt őrülök meg! Hol van ilyenkor Seb? És...és még sok minden, de hagyjuk. Siess a folytatással!
VálaszTörlésPuszi Brigi
Sziia.
TörlésTudod milyen èrzés nekem amikor TE csinàlod ezt! :D
Viccet fèlre tève mindent megtudsz majd. Kèszülöben a következő fejezet!
Előre szolòk NEM Happy End a történet vège gy bizonyos szempontbòl!
Köszi a komit.
Puszii
NE!!!!!!! Most fakadok sírva!!!! Mi az, hogy nem happy end, na most nekem potyognak a könnyeim komolyan. Jajj, inkább ne mondtad volna. Nagyon siess a folytatással, mert most nagyon izgatott vagyok!
TörlésPuszi
Jò oké innentől befogtam! :D
TörlésCsak kérlek NE sírj! ://
Szia.
VálaszTörlésNem happy end? Ne már, ne haljon meg és legyenek együtt!
Milyen gonosz már ez a két nő....
De nagyon siess, mert izgulok!
puszi