Andy és a Száguldás 26.Fejezet

Sziasztok! 

Végre meghoztam az Új részt. Bocsássatok meg, hogy csak most.

De zsúfolt volt a hétvégén. Tanulnom kellett, mivel tegnap PÓTVIZSGÁZTAM, és hát SIKERÜLT! Miért is ne!? :) 

A lényeg az, hogy ma végre gép elé kerültem, és tudtam is írni, ha csak délután. Öcsémet el vinni, orvoshoz menni, könyveket át venni.. Phu. Húzós! :S

A lényeg az, hogy itt a fejezet, meg Én is! :D 

Jó olvasást hozzá. Puszii.

A lap elején Én és SCOTTER voltunk, miközben nagyban csókolózunk. Nem is tudtam mi húzott fel jobban. Az, hogy azt írták, hogy ribanc vagyok, mert Scotter-nek van "komoly" barátnője, és mert a "legjobb barátjaként" vagyok számon tartva. Vagy, mert a Nascar Playboy-ának a következő "áldozata" vagyok! 
-Andy?! -nézz rám még mindig villámló szemekkel Erica.
-Igen!? -pillantok rá, szemeimből könnyek folynak. 
-Tegnap történt ugye?! Ezért voltál olyan zaklatott?! -simítja ki a hajamat az arcomból, mely a könnyek miatt teljesen oda ragadt. 
-I..Ig.. Igen.. -szipogok. Erica pedig a kezembe ad egy zsebkendőt, mellyel át törlöm az arcomat, majd egy újabbal kifújom az orromat. 
-Most már ne sírj. -dönti oldalra a fejét, és rám mosolyog. -Nem éri meg, ami megtörtént megtörtént. Scotter, majd megmagyarázza Pénelopénk, Te pedig, ha akarod Sebastiannak. Csak Te tudod eldönteni, hogy mit és kit szeretnél Andy. Ebben senki nem tud helyetted dönteni. Sem én, sem Silver, sem pedig senki más. Csakis Te. Azt ajánlom hallgass itt erre! -mutat a melleimre.
-A mellemre?! -nézek rá hülyén.
-Nem te buta. -mosolyodik el. -A szívedre! 
-Köszönöm! -mosolyodok el halványan, majd újra az újságra nézek. 
Ha az elején érdekelt is mit állítanak, már nem. Nem érdekel mit mondanak, vagy hordanak össze vissza. 
Nem  fog érdekel mit szól hozzá Pénelopé oldja meg Scotter az Ő barátnője, ha annyira szereti megoldja, és megbeszéli vele, és nem fog utánam futni, meg engem csókolgatni. 
Sebastian pedig.. Ne higgye, hogy azért, mert egyszer ágyba vitt, bele vagyok zúgva, vagy ettől a karjaiba omlok. Én magam sem tudom teljesen, hogy mit érzek iránta! De, ha annyira kellek neki, akkor küzdjön értem! 
Scotter-rel kapcsolatban csak annyit tudok mondani,hogy már nem érdekel mit tesz vagy csinál.
Szerettem, és biztos, hogy mér mindig szeretem, de egyre jobban kételkedek magamban és az érzéseimben. Egész biztos, hogy míg élek nem fogom Őt elfelejteni vagy kiverni a fejemből, de nem is fogom úgy szeretni, és nem fogom őt választani. 
Scotter Buffalo egy örült! Egy olyan férfi, aki lányokat szédít össze vissza, és soha nem fog megjavulni. Én pedig, ha nem is ma. De majd egyszer szeretnék családot, és gyereket, Scotter pedig nem megfelelő erre a posztra. 

Elegem volt a gondolataimból, abból, hogy állandóan csak az életemen gondolkodom, azon, hogy kit szeretek és kit nem.. 
Félre akartam tenni minden problémát, és a mának élni, hisz ki tudja mi lesz holnap. Mi történik pár perc-óra-nap-hét és év múlva.. 
Ha jön egy pillanat amikor az egész életed fontos pillanatai le pörögnek előtted, majd meg szűnsz létezni, és csak a tested marad utánad. Meghalsz. 
Élni akarom az életemet. Hát ezt fogom tenni.

A fürdőben rendeztem vonásaimat, röpke fél óra alatt. Ki sminkeltem magam, megcsináltam a hajam. 
Ruha ügyileg nem szenvedtem sokat. Magamra vettem a fekete alapon fehér pöttyös fürdőruhámat, arra pedig egy farmer nacit, és inget vettem amit a derekamnál megkötöttem. 
Kerestem egy napszemüveget, végül döntésem egy fekete Ray-Ban-re esett. 

Lesétáltam a konyhába, ahol ittam egy pohár narancs levet, majd a kint napozó Ericához mentem.
-El állod a napot!- nyöszörögte.
-Fel kelni, megyünk Los Angelesbe! -mosolygók rá. -Kiruccanunk, és el feledjük minden problémánkat. Oké?! -dobok felé egy 1000Wattos mosolyt.
-Oké! -azonnal fel áll, és a házba siet. Gondolom öltözni. 
Én addig vissza megyek, és le ülök a kanapéra, jó húsz perc is el telik mire megjelenik barátnőm. 
Fekete miniruhája fölött, egy hosszú át látszó fehér hímzett van, egy magassarkú szandált visel, a haját kivasalta, nyakában nyaklánc lóg, míg kezén karkötők. El ismerem, nagyon csinos.
-Csini vagy. -dicsérem is meg szóban is. 
-Kösz, te is. -viszonozza kedvességemet. Át megyünk a házon keresztül a garázsba, ahol beszállunk az autómba, majd nyílik a garázs ajtó, és a kapu is, mi pedig ott hagyjuk Palos Verdes Estates-t, és útba vesszük a Nagyvárost, azaz Los Angelest, ahol nem minden arany ami fénylik! 
A forgalom igen nagy volt, így másfél óra alatt sikerült csak beérnünk LA-be, ahol azonnal le tettük az autót egy parkoló házban. A dugó miatt, úgy sem tudnánk azzal közlekedni, és egyszerűbb gyalog, mivel mindent megakarunk nézni Ericával. 

A várost jártuk és mindent megmutattam amit szeretem, még azt is amit nem. Erica kezében a fényképezőgép, videokamera vagy mobilja mindig ott volt, és egyfolytában kattogott.
Azt mondta kellenek a közös emlékeke és a fotók, hogy emlékezzünk. 
Eme "tanácsát" megfogadva betértünk egy boltba, ahol én is vásároltam egy fényképező gépet, és pont úgy, mint Ő én is fotózni kezdtem. 
A kék színű csodagép remek képeket csinált, és élveztem, hogy egy egyszerű lány lehetek a tömegből, mint egy turista a nagyvárosban! 
Jó pár kép készült, míg végül délután kettő körül be nem ültünk enni a KFC egyik Los Angeles-i gyors éttermébe. 


A két hét nagyon hamar el telt, és én megint azon kaptam magamat, hogy verseny hétvége van, és siethetek a következő helyszínre. 
Erica elhatározta magát, és fel mondott az Austin-i Bárban, ahol dolgozott. Beköltözött a Palos-i házamba, és úgy döntött el kezdi tervezni a saját éttermet, amire mindig is vágyott. 
Fogalmam sem volt az ilyen álmairól, de jó volt látni, hogy végre akar valamit kezdeni az életével, és lép. Így természetesen segítettem neki, és adtam kölcsönt neki, azon felül amit a nevelő apja küldött neki, és amelyet az Austin-i házért kapott, így lett elegendő pénze, hogy be tudja indítani a vállalkozást, először csak kicsibe, majd ha be indul az üzlet nagyba! 
Az Európa nagydíj alatt szerencsére nem Én, hanem Fernando Alonso volt a nagy durranás, hisz vezeti a Világbajnoki pontversenyt (előttem) és az Európa Nagydíj mégis csak Valenciában azaz Spanyolországban kerül rá sor. Így érthető kivel foglalkozik mindenki! 
A futamot nem mellesleg a Spanyol nyerte meg, mögötte Kimivel és Michael. Nagyon boldog voltam, hogy a Nagy példaképeim egyike azaz Michael Schumacher ott állhat a dobogón, annyi év után! Ha csak a harmadik helyen is..
Sebbel nem beszéltem, mert mindkettőnknek dolga volt. Én egyfolytában a papírokat bújtam vagy épp interjúról interjúra loholtam, persze mindenki a Scotter üggyel volt elfoglalva, és amikor kijelentettem, hogy Nem fogok róla beszélni, újabb patáira, és a Rám szállás következett. 

A következő versenyig újabb két hét volt hátra. Én ezt az időt arra töltöttem, hogy besegítsek Ericának az Étteremben. 
Amely remekül haladt, a felújítások már majdnem készek voltak, a Brit Nagydíj után meg is nyithatja kapuit az Étterem, Los Angeles szívében.

A két hét le telt. Nagyon is hamar, érthető okokból, hisz Ericának segítettem éjjel nappal, így egy perc szünetem sem volt! De szívesen tettem, szívesen segítettem neki. Hisz Ő is segített nekem, így legalább viszonozhattam azt, amit Ő tőle kaptam. 
A reptérről egyenesen a szállodához hajtottam, ahol fotósok tömkelege állt. Nem volt ínyemre a dolog, de muszáj volt be mennem. Így is, úgy is szenzáció voltam! "A lány akivel Scotter Buffalo csókolózott  Az évek alatt több is volt köztük!? Az állítólagos legjobb barát! Azért romlott meg a viszonyuk, mert vége lett a titkos románcnak?! Akkor is együtt voltak, mikor Buffalo már Pénelopé Díaz modell párja volt?!"
A firkászok fantáziája beindult, így megjelentek hülyébbnél, hülyébb szalag címek, amik nem kicsit borítottak ki, bár voltaképpen jót röhögtem rajtuk, és igazak is voltak. 

a Brit Nagydíj.. Ezt a versenyt vártam, hogy más várja e már más kérdés. Én vártam. Ez az a futam amin bármi megtörténhet, véleményem szerint, hisz itt az Időjárás az úr. 
Ezt a futamot meg akartam nyerni!
De előtte eleget kellett tennem kötelezettségeimnek és meg kellett jelenem egy beteg gyermekeket támogató rendezvényen. Szívesen tettem, hisz a gyerekek nem tehetnek arról, hogy betegek lesznek, és őket sajnálom a legjobban. 
Persze drága sajtós barátaim ide is követtek, a kamerák pedig egyfolytában kattogtak! 
Egy kedves lány állított meg, hogy szeretne velem egy képet, a testőrök nem legesen válaszoltak, mire Én rájuk rivalltam, és engedtem a képet. Ha Ő ettől boldog, akkor én is, és ráadásul a "jó" híremen is van mit csiszolni, ha már valaki (történetesen Scotter Buffalo) tönkre tette az! 
A kép elkészült, a kis csaj boldog volt, így én is. Ha örömet okozhatok akkor miért is ne?! 

A szombati időmérő katasztrófa volt, jó pár órán állt a futam, az időjárás miatt. 
A pole pozíciót végül Alonso szerezte meg, míg én mögötte a második helyet, harmadik pedig Schumi lett. 
Végül a versenyt Én nyertem meg, mögöttem Alonso, Vettel sorrendben! 

A futamról siettem haza, hisz másnap volt Erica Étterem megnyitója, amit már nagyon várt Ő is és én is! Tudván, hogy Én, mint híresség ott leszek, többen is megjelentek. 
Mint a bátyám Sam, vagy Silver és Teddy aki ugye bár híres teniszező. 
És tiszteletét tette Ő is. Azt hittem álmodom mikor megláttam, de nem így volt. Ő volt az. Annyira hihetetlen volt Őt ott látni! Egy egyszerű srác volt, semmi  több. Nekem mégis a világot jelentette az Ő létezése. Vele álmodtam jó pár éve, és most itt volt. 
Azt az életet vele álmodtam. A gimis fiúm volt, Ashton élt, és én nem volt több átlagos lánynál, se Nascar se Indy se Forma 1. Mégis tökéletes volt az életem. 
Csak nem Rá vártam!? 
Természetesen készült egy közös kép is, amit nem is tudom melyikünk szeretett volna jobban Ő vagy Én!? 

Két hét múlva lesz jelenésem.. Németország, újabb futam.. Vettel pedig volt egy egyességünk...

ask.fm

Sziasztok! Még nem a frissel jelentkezem, helyette gondoltam megosztom veletek ezt a kis LINKET, ahol ha szeretnétek elérhetek, és kérdezhetek is! :) Puszii.

http://ask.fm/MerciiDeutsch

Andy és a Száguldás 25.Fejezet

Sziasztok!

Ím itt az ÚJ fejezet.. Khm! Bocsika érte! 

Jó olvasást hozzá, azért. Puszii Mercii. 

Úgy gondoltam elég a szomorkodásból és nyavalygásból. Fogtam magam és Ericát össze pakoltam, és elutaztunk Palos Verdes Estates-re, szükségem volt a kikapcsolódásra, Erica pedig remek partner volt ebben.  Fogtam hát magam, fel vettem egy szexi ruhát, és elindultunk reptérre, hogy a hátunk mögött hagyjunk minden rosszat. Neki is és nekem is rossz emlékek jutnak eszembe Dallasról, mégis itt maradtunk, mert szeretjük a Várost, magát Texas Államot. 
De néha kell a kikapcsolódás, ezért is vettem meg a házat Palos-on. 
A repülő utat végig dumáztuk, mindent kibeszéltünk, és jókat nevettünk, egyszerűen csak erre volt szükségünk. Nekem arra, hogy el felejtsem egy kicsit az örült életemet, neki pedig arra, hogy kiszabaduljon abból. 
Voltaképpen egy és ugyan az, csak mindkettőnknek más miatt. De mindkettő magánéleti probléma. 

A repülőtéren szerencsére egy fotós sem ólálkodott, így nem kaptak le minket. Azonnal fogtunk egy taxit, és a házhoz vitettük magunkat, hogy mihamarabb otthon legyünk. 

-Fantasztikus ez a ház! -forog körbe Erica oda lent, mikor én már a lépcső folyosón vagyok. 
-Gyere már! -szólok neki, nevetve.
-Oké, oké jövök. -indul meg a csomagjaival. 
-Na szóval ez az én szobám. -mutattam a bal oldali ajtóra. -Ez pedig a tied. -nyitottam be a szobába. -Mivel sarok szoba két oldalról is csodálhatod az Óceánt. -mosolyogtam rá. 
-Köszi köszi köszi. -ugrált örömébe, majd bezártam az ajtót és magára hagytam. 
Másnap el mentünk együtt vásárolgatni, de ma már nem kíméltek a fotósok sem, sajnos. Pár kép készült rólunk, de különösebben nem zavart, és ahogy el néztem Ericát sem, hiszen nagyon is természetesen viselkedett. 

Mivel jobb dolgunk nem volt, egyfolytában a házban medencéztünk, vagy a Partos sétáltunk, esetleg kipróbáltuk magunkat szörfözésben, ami nekem ment, hisz volt pár éves gyakorlatom, de Erica szerencsétlenkedett, nem is kicsit. 

A telefonom pedig szüntelenül csörgőt, egyfolytában Sebastian hívott, de nem volt erőm fel venni a készüléket és beszélni vele, mert nem álltam készen rá. Fogtam magam és az anyós ülésre dobtam a telefont, mivel épp a kocsimban ültem. Majd megálltam és le állítottam a motort, mert már a benzinkúton voltam. Kiszálltam a kocsiból, és a tankhoz sétáltam, velem szemben egy srác tankolt az Audiját, mindig is szerettem azokat a kocsikat, de Én a drágább Ashton Martint választottam. A tizenhatodik szülinapom óta jó pár év el telt, így a kocsi is váltásra került, egy újabbra és szebbre, természetesen, amit ha itt vagyok használok, a másik kocsimat pedig Austin-ban szoktam. 
-Andy?! -kérdezi valaki mellőlem. Oldalra pillantva szembesülök a zord valósággal. A srác aki az Audit tankolja nem más, mint Scotter. 
-Scotter?! -pillantok rá és önkénytelenül is elmosolyodok. 
-Hali. -jön oda hozzám.
-Hello. -magam sem tudom, hogyan de azt veszem észre, hogy öleljük egymást, zavaromban azonnal el engedem és a tankot kezdem figyelni. 
-Na és hogy vagy?! - mosolyog rám azzal a rossz fiús vigyorával, amibe a nők lába mindig bele remeg. 
-Jól, sőt remekül. -mosolygók rá, olyan ezer wattos mosollyal. 
-Az jó, voltunk Monacóba, remek voltál, de tényleg. Ha tehetem mindig nézem a futamokat! -mosolyog továbbra, és a kocsimnak támaszkodik. Tankolás után egyszerre megyünk fizetni és jövünk ki. Persze, hogy most jött rám a szerencsétlenkedés, és úgy tűnt, mintha meg vártam volna. Ezért elégé gyors léptekkel közelitek a kocsimhoz, de így is hallom a nyomomban Scotter loholását.
-Andy hé várj! -kiált utánam. 
-Hmm?! -nézek rá, de időm sincsen semmire, mert azonnal megcsókol, én hülye csak állok ott, mint valami szerencsétlen, és azt sem tudom, mit tegyek, tudom, hogy cselekednem kellene, és cselekedésbe is kezdek, csak, hogy nem abba amibe kellene. Visszacsókolok, és még jobban magamhoz rántom Őt, a kocsinak présel, de nem érdekel, csak az, hogy ott abban a pillanatban Vele lehetek. 

Percekkel később is csókoljuk egymást, amikor is eszembe jut a sok álmatlan éjszaka, amiket miatta töltöttem el. Monacó, ahol boldogan vezette körbe Pénelopét, és vele volt. Nem pedig vele! 
Elő tör belőlem a bűntudat, és elszakadok tőle, meg sem várva semmi választ, vagy bármit, bepattanok a kocsimba, és ott hagyom Őt. 
El sem akartam hinni, hogy mit tettem.. De miért?! -Bár élveztem... 

Másnap reggel teljesen kimerült voltam, ráadásul Erica eszeveszett sikolya keltet fel.
-Andrea Clark! -halottam meg trappolását a lépcsőn, majd azt ahogy végig fut a folyóson, és be nyit a szobámba. -Remélem van erre magyarázatod! -dobja le elém, a mai pletykalapokat...

Andy és a Száguldás 24.Fejezet

Sziasztok! 

Végre GÉP közelbe, végre tudtam valamit hozni!!! :) 

Hurrá NEKEM!! :DDD

Újra pihi.. -mondhatnám, de helyette ma is pörögnöm kellett!!! 

Na, de sebaj. Majd csak egyszer kipihenem magam, még van hátra a nyárból -egy kevéske :(

Ha vége a nyárnak, jön a Forma 1.. 

Na hát akkor most örülnünk kellene! De szomorúak vagyunk, mert SULI!!!

Ne is gondoljunk rá! :P

Élvezzük amíg lehet! :D Na nem beszélek.. :)

Jó olvasást. xOxO. Mercii.

Egész hétvégén nem szóltam Sebastianhoz, nem volt se erőm, se kedvem vele. Úgy éreztem hibáztam amikor neki adtam magamat. Nem volt helyes tett, és ez úgy ahogy, de meglátszódott a versenyzésemen. Hisz a futamot csak a hetedik helyen zártam, Sebastian pole pozícióból indult, de a versenyt csak az negyedik helyen fejezte be. 
Hát most nem volt nagy ünneplés a csapatnál, helyette mindenki csomagolni kezdett, és vissza ment a gyárba, hisz a következő futam két hét múlva veszi kezdetét. 
Így haza utaztam Austin-ba. Volt mit kipihenni, és szerettem volna már Erica-val találkozni, Ő volt az egyetlen aki tud nekem segíteni. Hisz Silver most el van foglalva az Ő Teddy-ével nekem meg.. Na nekem meg a tanács amit adna.. "Ugorj Vettel nyakába!"  Tervezd meg az esküvőtöket stb.. 


Amikor végre leszálltam az Austin-i repülőtéren, egyből fogtam egy taxit és haza vitettem magamat. 
Otthon minden ruhát a szennyesbe dobtam, lezuhanyoztam és bedőltem a tv elé, ahol szerencsésen el is aludtam. 
Kopogásra keltem, az órára nézve az hajnali ötöt mutatott. Fogalmam sem volt ki keres ilyenkor, de legszívesebben jól le üvöltöttem volna a fejét, de erre nem volt lehetőségem holt kómásan. 
Erica mosolygót vissza rám az ajtóból, egy nagy táskával és szatyorral a kezében.
-Jó reggelt! -köszönt vidáman.
-Ah.. Neked is. -köszöntem vissza kicsit sem vidáman, vagy élet képesen, és arrébb álltam az útból. Ő egyből be jött. Be ment a nappaliba, és lepakolt a kanapéra, meg az asztalra. 
-Hoztam kaját. -kezdte el kibontani a szatyrot. Volt hamburger, muffin, saláta, fánk és üdítő is. -Egyél, és mesélj. -mosolyog rám. Le ülök mellé lassított felvételben és egy muffin-ért nyúlok, amit el kezdek majszolni. 
-Sebastian hibája az egész. -kezdem el mondani a magamért, teli szájjal. -Megcsókolt, aztán az ágyába csalt. Miatta nem voltam jó! És ugyan ott vagyunk, mint Scotter-nél. -morgok, de a könnyeim utat törnek maguknak. Elbuktam. Újra.. 
-Jaj drágám ne sírj!- ölelt át egyből. -Semmi baj. Minden rendben lesz! -próbált nyugtatni, de én úgy éreztem, hogy semmi nem lesz rendben. 
-Nem lesz semmi rendben érted?! -akadtam ki. -Ő.. és én. Csapattársak vagyunk! Erre mit tesz!? Hát nem érted.. Akár mennyire is tetszett és kedveltem, nem akartam tőle semmit! Mert a csapattársam, és tudom mivel jár, ha a csapattársadba szeretsz bele! -sírtam tovább.
-Állj! Szeretsz bele?! Te szerelmes voltál Scotter-ba?! -nézz rám azzal a "te úr isten!" arccal.
-É.. én.. nem! -dadogtam össze vissza, de tudtam már semmi értelme. -Igen. -mondtam ki végül, olyan volt, mintha a halálos ítéletem mondanám ki. 
-Ez.. Hihetetlen. -nem akadt ki, csak meglepődött. Egy igazi jó barát. 
-Nem ez a legrosszabb. -suttogtam halkan. De mivel elég közel ült hozzám, ráadásul át is ölelt, így meghalotta.
-Akkor meg mi?! -enged el, hogy rám tudjon nézni.Én a könnyeim törölgettem, és gondolkodom. Ha elmondom száz, hogy kiakad, talán még ki is borul, de ha nem mondom el akkor, nekem lesz csak nehezebb, és tudni fogja, hogy valamit titkolok. De mégis kinek mondhatnám el!? Silver-nek?! Akit rohadtul le foglal Teddy?! Vagy Grace-nek?! Akivel tényleg csak a futamokon találkozok a pasija miatt akit ráadásul nem is ismerek?! Vagy tartsam magamban és tényleg ne mondjam el senkinek se az ég világon!? 
-Azt, hiszem még mindig szeretem. Sosem tudtam elfelejteni Őt. Ő volt az első igazi szerelmem, ráadásul gyerek korom óta ismerem. Erica.. én.. Szerelmes vagyok még mindig Scotter-ba. -mondtam ki azokat a szavakat, amelyeket sosem akartam. Most mégis meg tettem. 
Nem tudom miért pont most, vagy miért itt. Egyáltalán miért kellett nekem ezeket elmondanom. Talán csak el akartam valakinek mondani, hogy megtudjak könnyebbülni. Mert igaz volt, hogy Sebastian Vettel nem csak egyszerű barát, és meg van köztünk a szikra, talán érzek is iránta valamit. De ő, nem Ő. Nem hívják Scotter Buffalo-nak, nem Ő az. Nem belé vagyok szerelmes.. De  nem leszek második sem, nem leszek Scotter Buffalo szeretője! Elég volt abból, hogy mindig csak második leszek, hogy nem lehetek szabadon azzal akivel akarok! 
Scotter pedig felajánlotta, hogy legyek újra velem, mint régen.. Hát akkor. Talán csak érez irántam valamit?! Van esélyen, hogy vele legyek, és szakítson Pénelopé-val?! 
De Ő mégis csak Scotter Buffalo a Nascar Playboy-a! Mégis mit akarhatna tőlem!? Mikor megkaphat ezer meg ezer másik csodás modellt, minden ujjá jutna egy lány meg még másik ezer. Miért választana engem, hogy ha Pénelopé-t sem választja, aki csinos, ráadásul meg van a maga esze. Egyáltalán tudja, hogy mit tesz vele a barátja?! Vagy sem!? És, ha tudja elfogadja így és beletörődik, hisz ez a sorsunk?! Ez a sorsunk cserébe azért, hogy elmondhassuk, hogy mi kiknek a feleségei, barátnői vagyunk!? 
Vajon minden nő így jár, aki mellett egy olyan férfi áll aki?! Ilyen volt Diana hercegnőnek akit éveken át csalt a férje Camilla Parker Bowles-al, majd Ő is a férfit?! - és ott van a többi is, mint Jacqueline kennedy akinek el kellett nézni, hogy férje Marilyn Monroe ágyában köt ki. 
E két nő élete merőben hasonlít a másikéhoz, és elnézték mind,hogy férjeik mit művelnek mással. És még csak két nevet említettünk. Mi lenne, ha többet?! Mitől más az Ő életük, mint az enyém?! 
Híresek férfiak maguk mögött, gyönyörű nőkkel akik a gyerekeiket nevelték, és Ők voltak koruk legfényesebb, legéltetettebb és szeretettebb csillagai. Diana az Emberi Szívek Királynője, míg Jackie Camelot lángjának őrzője, és hogy mi maradt nekik?! Csak gyermekeik, és az emberek szeretete, amely öröké élteti őket. 
De én nem akarok e sorsa jutni! Nem akarok úgy meghalni, mint Diana, vagy épp arra az életre jutni, ahogy Jackie-t kezelték férje halála után a Kennedyk.. 
Én az akarok lenni aki vagyok! És most fogalmam sincs, hogy ki vagyok, vagy mit akarok.. 

Andy és a Száguldás 23.Fejezet

 Sziasztok! Tudom, hogy rövid lett, de nem tudtam írni!! :$ 

Szégyelem is magam, jelenleg semotthon vagzok, hanem Érden, keresztanyumnál! 

Valószínű már csak jövőhéten érkezik folytatás mindenhová! 

Mégegyszer bocsi, a rövid részhez pedig jó olvasást!!! 

Puszii:)

Épp a papírokat néztem át amiket Ciaron adott, amikor meghalottam Silver hangját. 

-Hello. -kiabálta el magát mikor meglátott.

-Hello Silver! -mentem oda hozzá és öleltem át.

-Szia. -köszönt a Silver mögött állóc Teddy is.

-Teddy! -öleltem át őt is. 

Majd bementünk a pihenőmbe leülni beszélgetni. Silver szája be sem állt, és folyamatosan beszélt. Mindig mesélt valamit, én és Teddy ezen csak mosolyogtunk. 

A csütörtöki nap így telt el, pálya bejárás a kötelező interjúk, és a többi. Már kezdtem unni.

Épp a folyosón sétáltam mikor valaki a derekamnál fogva behúzott egy sötét sarokba.

-Seb! -pillantottam "támadómra"-Mit csinálsz? 

-Gondoltam beszélgethetnénk. -mosolyog rám.

-Itt és most?! -nevetek fel.

-Miért nem tetszik? -bigyeszti le száját.

-Oh de hogynem! -símitok végig az arcán. A következő pillanatban megéreztem ajkait az enyémen. Nem is tudom mi ütött belém, de vissza csókoltam, és szorosan húztam magamhoz. 

-Sebastian ezt ne! -engedtem el egyszer csak és elszaladtam, ő még utánam kiáltott, de mint aki nem hallja futottam tovább, egyenesen a pihenőmbe.

-Baj van?! -kérdezi mögöttem egy hang. 

-Teddy megijesztetél. -kapok a szívemhez. 

-Bocs, nem akartalak. -mosolygót rám.

-Semmi baj. -legyint. -De mi a baj?! -teszi fel újra a kérdést.

-Nem, nem nincs baj. -legyintek. -Csak történt valami aminek nem kellett volna. -motyogom, mint akit nem érdekel. Pedig igenis érdekel! Ő megcsókolt! Engem! De mégis miért?! Miért pont most?! 

-Hello hello srácok! -nyit be Silver az oldalán Sonja-val.

-Sziasztok. -köszönünk majdnem egyszerre Teddy-vel.

-Hát itt meg mi történt?! -nézz ránk Silver. 

-Semmi.- mondom ki egyszerűen.

-Okéééé.- mondja Sonja és ki megy.

-Én most megyek, öhm.. eszek- megy ki Teddy is. Remek egy beszélgetés Silver-rel.

-Na?! -ül le mellém.

-Megcsókolt. -mondom ki. 

-Mi?! Hol? Ki? -záporoznak a kérdések.

-Sebastian, az előbb a folyóson. -magyarázom. 

-Te jó ég és jól vagy!? -teszi fel azt a kérdést, ami nálam ki üti a biztósítékot.

-Hogy lennék már jól?! Silver megcsókolt, és én... -kezdek el kiabálni. -Nem tudom mit érzek Seb iránt, na de.. 

-Élvezted vagy nem?! -vág közbe.

-Élveztem. -adom meg magam. -és épp ez a baj! -kiabálok újra. -Én ezht nem akarom, Ő a csapattársam! nem a pasim! Silver! -jött a hisztis rész. Be mentem fürdőbe, és jó hangosan becsaptam magam mögött az ajtót, és tovább kiabáltam. Hogy lenyugodjak beálltam ruhástúl a zuhany alá és folyattam magamra a hideg vizet. De ez sem tudott megnyugtatni, újra és újra az a csók járt az eszemben. Nem akartam én azt a csókot, rosszul éreztemmagamat miatta.  Én magam sem tudommiért, talán mert élveztemis, amit nemlett volna szabad. Seb..Ő.. Azt sem tudom mit higgyek vagy gondoljak!!! 

Délután.. Mit délután ESTE! Vissza mentem a szállodába, és csak ültem az ágyon. Tanácstalan voltam.. Pedig nem akartamaz lenni, rég Nem voltam az. 
A telefonomért nyúltam és tárcsáztam a számát, pár csörgés után fel is vette!
-Beszélnünk kell,most azonnal! Találkozunk a bárban tíz perc múlva! -választ sem várva tettem le a telefont. Egyszerűen ezt akartam, beszélni vele. Tudni mit is akar ezek után. 
Át öltöztem és liftbe szálltam. Egyenesen a földszintre mentem, ahol a Bár is van. 
Oda érve ledobtammagam egz bárszékre, és rendeltem egy vodka- narancsot. 
Pár perccel később Ő is befutott. Csapat pólót és farmert viselt. 
-Szia. -ült le mellém.
-Szia. -köszöntem és lehúztam az utolsó kortyot is. 
-Szóval?!! -kérdezett rá ártatlanul.
-Szóval?! -ment fel bennemapumba. -Szóval mit jelentett az a csók. Szóval mit akarsz tőlem?? Soroljam?? -nézzek rá, a szemeimet már könny áztatta, a közönnye..

-Én.. Fogalmam sincs.. Andy. Te jöttél és felforgattad az életemet! 
-Ez nem magyarázat! - vágok a szavába. -De tudod mit, tőled ugysem telik jobbra. Hát lépjünk tovább, de ne várd el, hogy ezek után is barátként tekintsek rád! -pattanok le a székről és a lifthez sietett, de Ő követ, be száll velem a liftbe. 
Próbálok nemfoglalkozni vele, de Ő egyre csak mondja az igazát! Mire továbbra sem figyelek, az egyik pillanatban abba hagyja. Rá nézzek erre Ő neki lök a falnak és újra megcsókol, vadul falja ajkaimat.
A lift meg áll, de Ő még mindig csókol, egészen a szobámíg megy ez, ahol belököm az ajtót, és neki esek. Nem gondolkodom, már nem tudok! Csak sodrodom az árral.. 

Másnap reggel,  az Ő karjaiban ébredek. Hitetlenkedve veszemtudomásul, hogz megtettem! Lefeküdtem Sebastian Vettel-el...!!!

Díj!

A blog legújabb díja! Fogalmam sincs hányadik! :) De nagyon szépen köszönöm Nia-nak és Mona-nak, és Dominak! :)))) <3 

 

 Szabályok:
Mindenkinek 11 dolgot kell mondania magáról.

A jelölő mindegyik kérdésére válaszolnia kell.

11 kérdést kell feltenni a jelölteknek.

11 embert meg kell jelölni, és linkelni.

Nincs visszaadás/visszaküldés.

11. dolog rólam:
1, Inkább téli, mint Nyári Párti vagyok.
2, Van egy öcsém, aki nyolc éves lesz.
3,Kedvenc színem a kék és a fekete.
4,Jelenleg a kedvenc sorozatom a: Teen Wolf. 
5,Imádom a Pop-corn-t. :DDD
6,Szeretem a Német sorozatokat.
7,Jobban szeretem a Milkát, mint a Bocit!
8,A chihuahua a kedvenc kutya fajtám.
9,NEM néztem az Olimpiát aktívan, csak néha- néha bele tekintettem.
10,A Velencei- tó partján lakom, így egész évben nyaralok! ;)
11, A kedvenc forma 1-es pályám Monacó.  :DDDD

 

 Amiket mi kérdezünk:
Milyen könyvet olvastál utoljára?
-Az éhezők viadalát kezdtem el, de nem tetszett! Amit ténylegesen elolvastam valószínűleg a Drága Kéj volt Szalai Vivien könyve! :) Azóta is imádom mindkét könyvet! :D
Ki a kedvenc színeszed/színésznőd?
-Színésznőm: Holland Roden, Kate Hudson, Anna Silk és még egy csomó! :)
-Színészem: Tyler Hoeclin, Dyan O' Brian, Brad Pitt, Kris Holden - Reid. stb... :)))
Ki a kedvenc énekesed/énekesnőd?
-Selena Gomez, Justin Bieber, Pitbull, Shakira.. :)
Melyik a kedvenc együttesed?
-One Direction! ;) <3
Szereted a focit, ha igen melyik a kedvenc focicsapatod?
-Real Madrid! :D
Szereted a Forma 1-et, ha igen ki a kedvenc pilótád?
-Kimi Räikkönen! & Sebastian Vettel. ;D
Mivel szeretnél foglalkozni felnőtt korodban?
-FOGALMAM SINCS! :D
Mi jut eszedbe Angliáról?
-Királyi Család, London Eye, Big Ben, One Direction.
Ki a kedvenc szereplőd a történetedből?
-Andy mivel Ő egy igazán fantasztikus karakter, imádom a csaj életét és, hogy mindig talál ki utat. Kedves és megértő, mégis kemény csaj, akit senki nem tántorít el a céljától! :DDD
Hol élnél legszívesebben?
-Angliában, Amerikában,Svájcban, esetleg valamilyen eldugott szigeten! :D 
Voltál már szerelmes?
-Fogós kérdés.. :D Egyszer, de a vége csúnya lett.. 

Domi kérdései:

- Olvasol valamilyen újságot rendszeresen?

Meglepetés, Story.

- Van olyan blog amit ha teheted minden nap megnézel?

Megtehetném, de nem szoktam..

- Elutaztál valamerre ezen a nyáron?

Siófokon és Zamárdin voltam. ;)

- Várod már a Sulit?

Nem! :DDD

- Ha iskolába jársz, hányan vagytok az osztályba?

Huha.. Nem tudom! 

- Szerinted van bármi értelme a lávalámpának?

Nekem pl van, de nem szoktam használni, de amúgy szerintem van mivel FÉNYT ad!!!! 

- Kertes házban laksz?

IGEN.

- Vannak berögzült szokásaid?

szerintem mindenkinek van, így nekem is.

- Hány éves vagy?

16.

- Örülsz amikor díjaznak? Ha sokadik díjadat kapod annak is örülsz, nincsen még eleged?

Szerintem mindenki örül neki!!! 

Három embernek szeretném tovább adni a díjat! Ők: Bloodorange. ; Zombori Brigi. ; és Barbi.

Kérdéseim.!: 

1, Mi a kedvenc könyved!?
2,Példaképed? 
3,Kedvenc zenéd amit úgy igazán "szarrá" hallgattál?! 
4,Kedvenc sorozatod/sorozataid?! 
5,Kedvenc sorozat szereplőd/szereplőid?
6,Az a hely ahová egyszer mindenféle képen el szeretnél jutni?! 
7,Ki az a sztár akinek szívesen lépnél az életébe?!
8,Kedvenc horror filmed?! 
9,Karrier vagy család?! 
10,Kedvenc focistád?! 
11, Kis kórod kedvenc meséje?! 

Andy és a Száguldás 22.Fejezet

Sziasztok! 

Meghoztam Andy folytatását! :) 

Nem fecsegek sokat, mert sietek vissza Teen Wolf-ozni! ;) 

Jó olvasást kívánok mindenkinek hozzá! 

Puszii.

Késő estig nálam maradt Erica. Ez alatt az idő alatt az egész eddigi életünket át beszéltük, és azt is, hogy mi miért nem voltunk jobban a Gimiben. 
Végül rá jöttünk! Én voltam Scotter Buffalo legjobb barátja, egész nap együtt lógtunk, sokat is pletykáltak arról, hogy együtt vagyunk, meg hasonlók. De ez nem volt igaz..
És Erica?! Ő bele volt esve Scotter-ba.. 
Másnap reggel már nyolckor fent voltam. Vissza aludni pedig nem tudtam.. Ez az én szerencsém! 
Át mentem a fürdőszobába, ahol fogat mostam és lezuhanyoztam. 
Majd a gardróbba mentem, ahol kerestem az időnek megfelelő ruhát. 
Leérve a nappaliba, elpakoltam a tegnap este ott hagyott dolgokat, a konyhában bepakoltam a mosogatógépbe, elindítva azt, láttam, hogy alig van itthon valami. Vagyis boltba kell mennem. 
Fel vettem egy kardigánt,csizmát, sapkát és napszemüveget. Beültem az autómba, és a bevásárló központ felé hajtottam. 

Oda érve egyből az édességeket céloztam meg, jó pár zacskó chipset, pop-cornt, csokikat, gumicukrot. Aztán jöttek az üdítők, kóla, bór, sör, vodka.. 
Vettem pár gyors kaját, mivel nem vagyok az a főzős típus, ráadásul a tudásom, egy tészta megfőzésénél, vagy a rántottánál tovább nem ér.. 
Végül fizettem, és jó pár megpakolt szatyorral jöttem ki a boltból. A kocsimnál bepakoltam mindent a csomagtartóba, és haza felé vettem az irányt. Ahol mindent kipakoltam, majd el a helyére. 
Reggeli gyanánt narancslevet, és müzlit ettem. Miután megreggeliztem elindítottam a mosogatógépet, majd az össze szennyesemet a mosógépbe dobáltam és azt is elindítottam.

Este elnéztem abba a Bárba, amelybe Erica dolgozik. Fekete felsőt, és farmert viselt a haja pedig ki volt vasalva. Furcsa volt egy ilyen Bárban a pult mögött látni, és dolgozni látni őt.
Leültem a pult előtti bár székre, és mosolyogtam ahogy elnéztem, hogy milyen jól el van, és mennyien ismerik, nevetett, és boldognak látszott. Majd kiszúrt engem és oda jött hozzám.
-Hali csajszi. -adott két puszit amit viszonoztam. -Mit hozhatok neked?! -mosolygót rám.
-Whiskyt jéggel. -mosolyogtam rá, szinte azonnal megkaptam a rendelt italomat, amit egy húzásra meg is ittam. 
-Hé emberek! -vet elő hirtelen egy megafont, a pult alatt lapult eddig talán?! -Be mutatom Andy Clark-ot! -mosolygót rám. Mindenki rám nézett, én pedig csak intettem. -Ugye mindenki ismeri őt!? -tette fel a "nagy" kérdést, mire mindenki kiabálni kezdte, hogy igen. -És ki büszke erre a Texasi lányra?! -folytatta Erica. Mire mindenki kiabálta, hogy "én! én!"
Nekem erre csak könnyek szöktek a szemembe és mosolyogtam.
Egész este a bárban maradtam, sokat nevettem, táncoltam, és ittam is.  

Másnap reggel borzasztó fejfájással ébredtem, alig bírtam megmozdulni. Viszont jó pont, hogy mindre emlékeztem ami velem történt az este. 
Elégé leittam magam, így Erica hozott haza a kocsimmal, Ő pedig haza ment gyalog, mivel csak pár utcányira lakik tőlem. Egy biztos, van akit elvesztettem,de van akit kaptam. Talán, ha nincs Scotter akkor én és Erica a Gimiben is jobban lettünk volna. Ki tudja.. 
Mivel a következő verseny Kanadában lesz így, arra gondoltam, hogy még gyorsan  elutazom LA-be, meglátogatom a tesóimat, és onnan fogok Kanadába menni, lehetőleg valamelyiket sikerül is majd magammal csábítani. 
Így hát még reggel foglaltam jegyet a következő Zamperini Field-i járatra, mivel az közelebb van a házamhoz, mint a Város. A repülő téren át kellett esni a szokásos ellenőrzéseken, amelyeket egyáltalán nem szerettem,de muszáj volt elviselnem. 
Boldogan nyugtáztam, hogy LA-ben meleg van, és süt a nap. Ami Austin-ról nem igen volt elmondható. Az időjárás egyszer ilyen, egyszer olyan.. 
Taxival vitettem haza magam, út közben fel hívtam Silver-t, hogy megtudjam mi van vele. Igaz csak pár napja nem beszéltünk, de nála sosem lehet tudni. Pár csörgés után vette fel a telefont.
-Na mizu húgi!? -nevetett bele. 
-Semmi sok, gondoltam fel hívlak, mivel itt vagy Palos Verdes Estates-en. -mosolyodtam el.
-Szuper! -nevetett fel. - Akkor betudom mutatni az új pasimat! -nevetett tovább.  Én meg lefagytam! Silver-nek pasija van!? Mióta?! Miért nem beszélt róla?! 
-Ezt mégis, hogy gondolod?!- nevettem fel. -Hihetetlen, hogy még nem meséltél róla! -"szidtam" le.. -Amúgy a következő futam Kanadában lesz! -céloztam. 
-Oh megyek! De csak akkor ha jöhet Teddy is! 
-Jöhet! -egyeztem bele. -Akkor találkozunk valamikor!? 
-Holnap nálad! Viszem Teddy-t is, de most mennem kell! Pá! -tette le a telefont. 
Furcsa egy beszélgetés volt, de a lényeg az, hogy a nővérem ki van virulva, és pörög, mint az állat! De nem baj! Végre boldog, és talált maga mellé valakit. 
Na majd én megnézem magamnak holnap a srácot!

Haza érve kifizettem a taxit, és becuccoltam a házamba. Rá jöttem, hogy kéne pár új dolgot venni, kicsit stílusosabbá tenni. 
Gyorsan lezuhanyoztam és át öltöztem, valami kényelmesebb, lengébbe. 
Egy fekete buggyos gatyára,farmer ingre, és szandálra esett a választásom. 
Bementem a garázsba, mivel direkt itt hagytam az egyik kocsimat.
Egy nagy áruházba hajtottam, mivel ott biztos lesz olyan dolog, ami elnyeri a tetszésemet. 
Nos igazam is lett. Két órán át vásároltam az Áruházban, ezen kívül be mentem egy boltba is venni, pár apróságot. 
Haza érve, minden elrendeztem, ahová gondoltam. És mivel ma még sokat nem ettem rendeltem egy pizzát, amit fél órán belül ki is hoztak. Megvacsoráztam, fürödtem, és le feküdtem aludni. 

Másnap reggel telefon csörgésre ébredtem. Erica neve állt a kijelzőn.
-Hello.- szóltam bele.
-Bocsi, hogy tegnap kerestelek, de sok dolgom volt. Ma meg hallom, hogy nem vagy otthon! -se szia, se semmi, egyből belevág. Tipikus Erica!
-Jaj igen bocs, hogy nem szóltam! Hirtelen ötlet volt! -kapok a fejemhez. Az új legjobb barátnőmet, nem tudatom! Már most megbuktam, bártanőségből! 
-Semmi baj. -nevet fel. -Csak rád akartam ijeszteni, meg sok sikert kívánni Kanadába, nekem sajnos dolgoznom kell, de ígérem a TV menni fog a bárba, és mindenki neked fog szurkolni! 
-Köszi Erica. Imádlak. -mosolyodok el.
-Tudom, de most le teszem. Még egyszer sok sikert. Puszi.
-Szia Erica. -nyomom ki a telefont és dőlök vissza a párnámra. 
Épp, hogy vissza szunyókáltam újra csörgött a telefonom! Mikor az ember pihenni akar nem hagyják, máskor meg mikor nem tud aludni, sehol senki! 
-Mi van!? -szólok bele a telefonba.
-Neked is jó reggelt. Bár tizenegy óra van, és itt állunk a kapud előtt. -morogja Silver.
-Oh édes istenem! Ne haragudj! Máris nyitom, és adj tíz percet és kész vagyok. Addig gyertek be! -mondom el mondandóm, majd kinyomom a telefont, pizsamában futok az irányítóhoz, ahol rá nyomok a kapunyitásra, majd vissza az emeletre fel öltözni.
Mondjuk arról volt szó, hogy hív majd még a nővérem, de semmi gáz.. Felkötöttem a hajam egy hajgumival, fogat mostam, fel vettem egy lyukacsos harisnyát, rózsaszín nyári ruhát, és kardigánt, illetve egy topánkát, és szaladtam vissza a földszintre. 
Nővéremre, és barátjára a nappaliban találtam rá, a kanapén ültek és beszélgettek.
-Sziasztok!- léptem be a helységbe.
-Szia álomszuszék.- pattan fel Silver, és át ölel,és puszit is nyom arcomra. 
-Hello te biztos Teddy vagy. -lépek a férfihoz, aki nővérem mögött áll. Kigyúrt test, szőke haj.. 
-Teddy Montgomery. -nyújt kezet. 
-Andrea Clark, de csak Andy- mosolygok rá. -Te vagy az a híres teniszes nem!? -pillantok nővéremre, majd a srácra.
-Igen. -mosolyog rám Teddy. 
-Hát ez remek. -ülök le velük szembe. -Jaj kértek valamit inni?! -kérdezem tőlük.
-Egy pohár vizet -mosolyog Silver.
-Kettőt. -helyesel Teddy. 
A konyhába megyek és elő veszem a hűtőből a vizet öntök két pohárba magamnak pedig, narancslevet. Vissza térve a nappaliba, eléjük teszem, én pedig a sajátomat kezdem inni.
Majd elkezdődik a szokásos ismerkedős beszélgetés, ami egészen délután egy óráig tart amikor is én kezdek már éhes lenni. 
-Meghívlak titeket ebédelni. -mosolyog ránk Teddy.- Menjük el a klubba! -veti fel az ötletet. -Nekem úgyis háromkor edzésem van, Silver pedig úgyis megakarja nézni, hát csatlakoz hozzánk, és tudtok fürödni is, meg minden! - mivel jó ajánlatnak hangzik bele megyek. Gyorsan össze kapom magam, és együtt vágunk neki az útnak Beverly Hills-re. 

Alig fél órás volt az út, aminek igen örültem, mivel nem volt dugó, amiket ugye én ki nem állhatok! 
A klubban megebédeltünk, közben most is sokat beszélgettünk. Megegyeztünk abban is, hogy csütörtökön utaznak Kanadába, mivel Teddy-nek szerdán még meccse van. Így én egy nappal előbb leszek ott. 
Míg Teddy öltözött, Silver kért magunknak inni, én pedig ki mentem telefonálni. Pár csörgés után mosolyogva szólt bele a kicsi Német.
-Hiányzom!? -nevet fel. 
-Öhm.. Nem. Csak tudni akarom mikor indulsz Kanadába. -adom a választ.
-Hát ez szomorú.. Amúgy valószínűleg szerda este, vagy délután a csapattal..- jön a kérdésemre a válasz.
-Oké oké.-mosolyodok el.
-Mert te?! -kérdez rá.
-Öhm.. Szerda délután. De csak ennyit akartam, most mennem kell, mert Silver-rel vagyok, meg az új pasijával.
-Oké, jó mulatást. Szia. 
-Kösz, szia. -rakom le a telefont és vissza megyek Silver-hez aki egy üveg vízzel a kezében vár rám. 
-Kösz. -veszem el tőle, és iszok belőle egy kortyot. Ki megyünk a pályára, Teddy már bemelegít, én le ülök a pálya szélére és onnan figyelem az eseményeket. 
-Hello.- intek Teddy-nek aki először nem szúr ki, mert a nap a szemébe süt, így Silver mutat rám, meglátva engem vissza int. 
A hétvégét illetve szerdáig ott maradtam Los Angeles-ben. Szerda délelőtt repültem át Kanadába. 
Délután pedig már a városban jártam. A csapat egyik bérelt kocsiját használtam. 
-Hello. -köszön rám valaki a szálloda előtt. Grace az, aki Heikki mellett jön.
-Hello. -köszönök nekik. 
-Mióta vagy itt?! -nézz rám a finn.
-Öhm pár órája jöttem. -mosolygók rájuk.- Seb?! -kérdem.
-Már a szobájában. -mosolyodik el.
-Na én mentem! -lép el tőlünk Grace, mivel a telefonja csörgőt, Hekki pedig a medencéhez ment. Én meg fel, megkeresni Sebet, de inkább felhívom, mivel nincs sok kedvem ide- oda kóvályogni.
-Hali. -mosolygók rá mikor ajtót, nyit és puszival köszöntjük egymást. 
-Hello. -invitál be, és kibeszéljük az eddigi dolgainkat. 
Másnap már a pályára tartok, halál fáradtan. Ma érkezik a délelőtti géppel Silver és Teddy, még értük is ki kell valakit küldenem, aki valószínű Grace lesz.
-Csini. -jegyzi meg Sebastian a pályára menet. 
-Hagyjál békén! Fáradt vagyok, kivagyok és mérges is vagyok.. -morgolódok.
-Hozzád se szóltam! -szívja vissza. 
-Helyes. -eresztek meg egy halvány mosolyt, és a pihenőmbe megyek... 

Andy és a Száguldás 21.Fejezet

Helló Helló emberekék! :) Hoztam nektek egy ÚJ fejezetet, és az Andy And The Rush befejezése után következő történetet, amelyet bővebben megtudtok tekinteni ITT! (Polly & Sebastian Addicts.) Remélem eme történet is tetszeni fog majd nektek. De most NE haladjunk annyira előre, hisz még itt van Andy is! :) Jó olvasást ehhez a fejezethez! Puszii. 





Reggel mikor fel keltem egész furcsa volt pár dolog, például az, hogy nem a saját szobámban ébredtem, ráadásul tök sötét volt, így semmit nem láttam. 
Végül sikerült felkelnem és az ablakhoz sétáltam, széthúztam a függönyöket, Monacó csodás tája nézett vissza rám. 
Megfordulva láttam, hogy ez a szoba tényleg nem az enyém. Az ágyban Sebastian feküdt, ott ahol én is pár perce feküdtem.
De jó jelnek számít, hogy rajtam van ruha, és ahogy el nézem rajta is. Végül minden beugrott, én is és ő is sokat ittunk, én nem találtam meg a szobám kulcsát mivel leadtam, de erről megfeledkeztem. Ezért Seb felajánlotta, hogy alugyak nála, én meg elfogadtam. 
Vissza feküdtem az ágyba, és csak néztem a szöszit, ahogy alszik. Édesen szuszogott, és a párna csücskét szorongatta, egy ártatlan kis gyerekre hasonlított, bár talán az is volt. Nem lehet Vettel botrányokról vagy bármi másról hallani eddig. Bár most sem úgy durván vannak, egyszerűen csak elmondja a véleményét, ami egyáltalán nem baj. Még akkor sem, ha mást leuborkáz! 
Észre sem vettem, de kinyitotta szemeit, és rám mosolygót.
-Szia. -köszöntem neki mosolyogva. 
-Szia. -köszönt vissza. 
-Nekem mennem kell. -ülök fel, de ő vissza ránt, maga alá fordít ami engem igen csak meglep, nem szokott Ő ilyen lenni. 
-Seb mit csinálsz?! -kérdezem cérna vékony hangon. Talán beijedtem?! Hisz én, én Andy Clark nem szoktam be ijedni, de most mégis azt teszem! 
-Te most félsz?! -nevet fel, de látván arc kifejezésemet le fagy a mosoly az arcáról. 
-Én tudod.. -kezdtem félénken, most azt hiszem mesélnem kéne, és ha mesélek akkor mindent meg tud.. és kitudja, hogy én akarom e azt, hogy mindent megtudjon?! És, ha nem akarom!? Vagy nem épp úgy reagál, ahogy én azt akarnám! Akkor mi lesz?! Kitálaltam az életemről, ő meg majd utána..  Ne Andy ne is kínozd magad! 
Egy kezet vettem észre legyezni a szemem előtt, hirtelen Sebre pillantottam az Ő keze volt és mosolygót. 
-Mi.. mi az?! -néztem rá meg lepetten.
-Elbambultál. -ez inkább volt kijelentés, mint kérdés. Mondjuk igaz is volt.
-Egy kicsit. Gondolkoztam. -adtam választ. 
-Na és min?! -mosolygót tovább, mindig mosolyog, hogy nem fárad el a szája ennyi mosolygástól!? 
-Sok mindenen. Hogy talán ideje lenne mesélnem magamról többet is. Talán el kellene mondanom pár dolgot, hiszen elég jobban lettünk nem?! -eresztek meg egy halvány mosolyt, mire ő csak bólogat.
-Akkor mesélsz?! -száll le rólam, és mellém fekszik.
-Igazából.. Seb! -nézek rá. -Azt hiszem beszélnünk kell! 
-Oké. -mosolyog tovább, de látván arc kifejezésem, halványul a mosolya. 
-Seb- fogtam meg a kezét. - Te mit érzel irántam!? -nézek a szemébe, és el sem hiszem, hogy ezt én mondom, hogy ezt én teszem. Andy Clark sosem szokott ilyet csinálni, nem szokott lényegre törő lenni, egyszerűen, mintha ez nem én lennék.. 
-Hát.. -el mosolyodik. Talán biztatni akar?! - Egy kedves, okos és gyönyörű nő vagy. Szeretted a testvéreid, és ahogy látom fontosak neked. Ellentétben a szüleiddel akikről sosem mesélsz és nem említesz. Tudom, hogy fontos volt neked a bátyád Ashton, aki meg halt. Ám mégis itt Monacó-ban megjelensz egy Ashton Conrad nevű férfival, és a feleségével. Aztán láttam itt Scotter Buffalo-t a Nascar bajnokot, aki a csapat társad volt, és ha lehetni hinni az újságoknak kis korotok óta ő a legjobb barátod, mégis mintha egész hétvégén bujkáltál volna előle.. és, hogy mit tudok pontosan?! Azt, hogy többet érzek irántad, mint szimpla csapattárs, vagy barát iránt.. -a végére még én is elmosolyodok. Nem hittem volna, hogy ennyire ismer. Hogy ennyi mindent tud! 
-Seb. -mosolygók rá. -Van pár dolog az életemben amiről te nem tudsz, és talán itt az ideje, hogy megtud. 
-Hallgatlak. -ül fől.
-A szüleimmel nem igen tartom a kapcsolatot, ők mindig is furcsák voltak, ennek egyszerű az oka, az a gyerekük aki nem tökéletes, és nem azt követi amit Ők mondanak, nos.. Őt mintha el feledkeznének róla.. Így járt Ashton, Sam és én is. Silver pedig valamelyest az álmait, valamelyest a szüleim kívánságát követte, így őt szeretik, becsülik, sokat találkoznak, bár Silver is egyre kevesebbet jár.. Aztán ott van Ashton. Tudod egészen sokáig több évig azt hittük, hogy halott. Körülbelül egy hónapja tudtok meg, hogy nem az, akit láttál Ashton Conrad, az a bátyám Ashton Clark. Seb most valami olyat mondtam el, amiről a testvéreimen kívül senki sem tud. Ígérd meg nekem, hogy nem szólsz róla senkinek. Kérlek! -néztem rá, szemeimet lecsuktam. Bízni akartam benne, és ezen most sok múlik.. túl sok. 
-Megígérem! -húzz magához, és át ölel. 
-Köszönöm. -ölelek vissza, jó volt az ölében ülni, és öt ölelni, olyan megnyugtató, és biztonságot nyújtó. 
-Scotter pedig.. Rosszat tettem nagyon rosszat, amire nem vagyok büszke. Pénelopé a barátnője, és én soha nem bírtam. Azt hittem, hogy Scotter és én elválaszthatatlanok vagyunk, aztán megtörtént, én lefeküdtem vele, és egy éven át csalta velem Pénelopét, Seb! -bújtam hozzá, éreztem, hogy a sírás kerülget, nem értettem miért. Talán az emlékek.. -Utálom amit tettem, és gyűlölöm magam miatta, ha tehetném vissza fordítanám, de nem tehetem! Ezért gyűlölöm annyira Scotter-t, mert ha tehetné a mai napig velem lenne, ezt már többször is a tudtomra adta! Néha félek.. -vallottam be az érzéseimet. 
-Andy! -pillant le rám.
-Igen!? -nézek rá.
-Tudod a gyűlölet és a szeretet között kicsi a különbség, nem lehet, hogy te még mindig szereted Scotter?! -ez  kérdése meglepett, váratlanul ért. Sosem hittem volna, hogy egyszer valaki ilyet kérdez tőlem, de hogy pont Ő. Ezen sosem gondolkoztam el, pedig kellett volna, minden bizonnyal. És az igazság az, hogy fogalmam sincs.. 
-Nem tudom Seb. Figyelj! -ülök fel. -Én nem szeretem őt, nem szerethetem! Ő Scotter Buffalo, aki játszott velem és Pénelopé-val is! Én nem szeretem oké!?- nézek mélyen a szemébe, talán ezzel akarom az igazamat a tudtára adni.
-Oké. -emeli fel védekezően kezeit.
-Oké. -pillantok rá. 

Délután már Monacó utcáin flangálok a Sebastian-nal való beszélgetés rá ébresztett pár dologra. Mint például nem vesztegethettem az időmet, nem tarthatok mindig attól, hogy találkozom Scotter-ral, vagy épp Pénelopé-val, hisz mi van akkor?! Semmi. Nem dől össze a világ! 
Szürke ruhát, lilás magassarkút, púder színű napszemüveget viselek, a hajamat össze kötöttem. 
Épp egy újságos stand mellett megyek el mikor meglátom a drága gerle párt, amint lefotózták őket tegnap este, hál' istenek már haza mentek,de ha nem is haza az a lényeg, hogy el innen! 

Kedden haza utaztam Austin-ba, újabb két hét áll rendelkezésemre, pihenés szempontjából. Még jó, hogy Christian nem követeli meg tőlem, hogy bent legyek a gyárban.
Annyira megszerettem ezt a kinti kertészkedést, hogy épp megint oda kint voltam mikor megláttam egy szőke lányt sétálgatni, először fel sem ismertem, hogy ki az, de mikor közelebb ért láttam meg, hogy ki is ő. 

Erica ma.

Már másképp nézett ki, mint akkoriban, mikor a suli egyik, mit egyik A legmenőbb csaja! 
Erica volt az, ma is szép, de mintha megfakult volna rajta valami, a Gimi véget ért, és ő már nem uralkodik sehol. A helyiek sokat pletykálnak, és én is hallottam egy két dolgot, még oda haza Dallas-ban, a szülei elváltak, mert az apja tönkre ment, az anyja pedig újra házasodott, egy milliárdoshoz ment hozzá, valami Angolhoz. 

Erica a Gimiben.

Ő állítólag itt maradt Texasban, de egy ideje nem látták, és most itt van. Itt van ő maga Erica Swan! 
-Szia Erica! -köszönök rá, rám néz és halványan elmosolyodik. 
-Szia. -lépeget egyre közelebb hozzám a járdán. 
-Fel ismersz még?! -pillantok rá.
-Hogyne ismernélek. Andy Clark rólad beszél egész Texas. -mosolyodik el. Kedvesebb lett azóta, nem sminkeli magát annyira, és egyszerű ruhákban jár, sapkát hord! A régi énje soha nem vet volna fel sapkát! 
-Na igen! -nevetek én is fel. -Hogy van?! Van kedved bejönni?! -kérdezek rá.
-Szívesen. -mosolyog rám, és belép velem a házba. 
-Ez a ház csodás Andy. -mosolyodik el. -De mesélj mi történt veled!? -le ülünk a kanapéra és beszélgetni kezdünk. Elmondom, hogy velem mi történt, hogy vele mi. Nem ment Főiskolára, mert az apja elszórta azt a pénzt is, utána pedig már nem akart, mikor az Angol el vette az anyját. 

Erica háza.

Jelenleg fel szolgáló Austin egyik bárjában, ebből él, és az anyja, jobban mondva annak a férje pénzeli, és az vette meg neki a házat is, amelyben lakik, mivel ők is sokat járnak ide vissza, és olyankor abban a házban élnek.
Ki hitte volna pár éve, hogy a Gimi fényes csillagának, huszonhárom éves korára nem lesz semmije?! Egy poros bárban fog dolgozni.. 
Megsajnáltam őt.. Nem ezt érdemelt volna,de jobban bele gondolva a legtöbb Gimi legmenőbb csaja ilyesmi sorsra jut..